Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 1-2. szám - MAGYARORSZÁG ÉS A SZOMSZÉDOS ÁLLAMOK - Éger György: A kisebbségi kérdés Közép-Európában 1990 után
A kisebbségi kérdés Közép-Európában 1990 után közösség kezében, az akut veszély elmúltával, a konszolidáció folyamán azonban az élet valószínűleg meghaladja. Ezt látszanak igazolni a boszniai fejlemények is: a boszniai alkotmánybíróság 2001. januárjában kimondta, hogy mindhárom nemzet államalkotó státust élvez mindkét entitás területén, 2002. december 31-én pedig lejárt az ENSZ békefenntartó missziójának a mandátuma, és a világszervezet kivonult az országból. Elméleti közbevetés: a többségi-kisebbségi együttélés két (közép)-európai modellje Az eddigiek alapján világos, hogy a többségi-kisebbségi együttélés két modellje különböztethető' meg térségünkben: az egyikben az adott állam, illetve közigazgatási egység (tartomány, kanton) területén élő különböző etnikumok egymástól elkülönülten élnek, illetve az adott térségben egy meghatározott etnikum abszolút - olykor kizárólagos - többséget képez. A másik modell ennek az ellenkezője: az adott térségben két vagy több etnikum él együtt. Az egyszerűség kedvéért nevezzük az első modellt svájcinak, a másodikat pedig bosnyáknak. Az első kategóriába tartozik például Dél-Tirol, Koszovó vagy éppen a Székelyföld. A másodikba sorolható a korábban említett Észtország, Lettország, Kazahsztán, illetve a határon túli magyar népcsoport vonatkozásában a Felvidék, Kárpátalja, a Vajdaság és Erdély Székelyföldön kívüli része. Térségünkben a többségi-kisebbségi viszonyt azonban nem csupán az etnikai összetétel arányai szerint vizsgálhatjuk, hanem - ami talán még fontosabb - az etnikai konfliktusok megoldásának a módja szerint is. Ebből a szempontból is két modellről beszélhetünk: a fentiek alapján is ismeretes a kérdést a fegyveres konfliktus - akár etnikai tisztogatás - árán is megoldani kívánó délszláv modell, illetve a törvényes keretek között folytatott jogvédő harc, a kooperatív modell. A szomszédos országokban élő magyarság Trianon óta folytatott békés jogvédő tevékenysége okán méltán nevezhetjük ez utóbbit magyar modellnek. b) Valódi megoldási kísérletek 1. Új külpolitikai doktrínák, illetve új külpolitikai prioritások 1990 után a legtöbb függetlenné vált, illetve demokratikus berendezkedésű állam új külpolitikai doktrínát és ennek megfelelő prioritásokat fogalmazott meg. Magyarországon ilyen az Antall-doktrína néven ismert, a külpolitika hármas célkitűzését - euroatlan- ti integráció, a szomszédságpolitika és a határon túli magyarság jogainak biztosítása - rögzítő prioritáscsomag. Ehhez járult - különösen az 1998-2002-es kormányzati ciklusban - a nemzetpolitikai és nemzetstratégiai gondolkodás beemelése a magyar politikai filozófiába. Ennek az ideológiai megközelítésnek a terméke például a sokat vitatott magyar státustörvény. 2004. tavasz-nyár 53
