Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Tóth Gergely: Kérdőjelek az iraki háborúhoz vezető úton
Tóth Gergely összeomlott egy, az emberi jogokat szisztematikusan megsértő rendszer. A kérdés csak az, hogy nem öntöttük-e ki a fürdővízzel együtt a gyereket is, nem került-e túl sokba a nemzetközi közösségnek ez a válság. Ma már tisztán látjuk, hogy bár Irak valóban veszélyt jelentett a régió biztonságára, és hosszú távon nemcsak destabilizálta, de veszélyeztette is a nemzetek közösségének békéjét, azonban semmiképpen sem volt igaz az az állítás, amelyet a koalíció vezetői sugalltak, hogy Irak azonnali és közvetlen fenyegetést jelent, ezért azonnali és minden eszközzel való lefegyverzése indokolt. A „45 perc" és a hasonló állítások nemcsak azért voltak elfogadhatatlanok, mert egy demokráciában egy kormány nem vezetheti félre saját állampolgárait, hanem azért is, mert eltúlzott és inadekvát reakciókat eredményezett. Ezzel pedig nemcsak az adott kormány politikusainak szavahihetőségét ásta alá, hanem az őket segítő államapparátusét is (benne a különösen érzékeny területnek számító hírszerző szervekkel), aminek a hosszú távú következményei egyelőre beláthatatla- nok. Nem szerencsés ez azért sem, mert precedenst teremthet arra, hogy a politika megpróbálja befolyásolni a politikától elvileg független intézményeket. Ügy tűnik tehát, hogy mindkét koalíciós partner kommunikációjában nagy szerepet kaptak a féligazságok, a torzítások, illetve az ügyet nem támogató információk elhallgatása vagy publicitásának csökkentése. Remélhetőleg a fentebb bemutatott példák is illusztrálják, hogy az angol mondás szerint „a kocsit fogták a ló elé," vagyis valószínűleg hamarabb született meg a döntés az Irak ellen indítandó háborúról, mint arról, ténylegesen jelent-e Irak olyan veszélyt, amely ellen mindenféleképpen katonai erővel kell fellépni. Innentől kezdve pedig már minden gondolat arra irányult, hogy hogyan lehetne érvekkel alátámasztani ezt a döntést, nem pedig arra, hogy valójában helyes volt-e. Úgy gondolom, a fenti tények ismeretében az igazi kérdés most már nem az lesz, hogy milyen érvrendszerek indokolták a háború megindítását, sokkal inkább az: mikor és miért született meg az a döntés, amely az egész folyamatot elindította. Jegyzetek 1 Cirincione, Joseph-Mathews, Jessica T.-Perkovich, George-Orton, Alexis: WMD in Iraq, Evidence and Implications. Carnegie Endowment for International Peace, 2004. január, 13. o. 2 BBC News: Weapons dossier 'sent back six times' http://www.bbcworld.co.uk/WMD/ . 3 MasAskill, Ewen-Norton-Taylor, Richard-Dodd, Vikram: The desperate search for dossier evidence. The Guardian, 2003. augusztus 27. 4 Norton-Taylor, Richard-Watt, Nicholas-MacAskill, Ewan: Which is the Truth, Mr. Hoon? The Guardian, 2003. szeptember 23. 5 Watt, Nicholas- Norton-Taylor, Richard-White, Michael: Ministers 'distorted' UN weapons report. The Guardian, 2003. május 30. 6 MacAskill, Ewan-Norton-Taylor, Richard- Dodd, Vikram: The desperate search for dossier evidence. The Guardian, 2003. augusztus 27. 230 Külügyi Szemle
