Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - NEMZETKÖZI BIZTONSÁG - Keller Krisztina: Az Újraegyesült Németország növekvő nemzetközi biztonságpolitikai szerepvállalása a Bundeswehr "out-of-area" bevetéseinek tükrében
Keller Krisztina je ezzel együtt egyre jobban hozzászokik ahhoz, hogy a Bundeswehr is kiveszi a részét a világ rendjének fegyveres megőrzéséből, adott esetben aktív harci cselekmények részeseként is. A Bundestagban mára kialakult (majdnem) konszenzus ellenére a helyzet nem egyszerű. A szociáldemokrata-környezetvédő koalíciónak időnként meghasonlott állapotban kell reagálnia: egyrészt bizonyítania kell, hogy minden jogi és történelmi kibúvó nélkül, megbízható szövetségesként követi a közös határozatokat, másrészt a koalíciós szerződésben megfogalmazott egyik fő külpolitikai céljaként az ENSZ jogi alapjának további erősítését és a nemzetközi jog elveinek feltétlen tiszteletét is szem előtt kell tartania. Ez az ellentmondás is mutatja, hogy milyen nehéz a két német külpolitikai hagyomány - a sikeres, minden fegyveres bevetést csak a jogi feltételek teljesülése esetén elképzelhetőnek tartó bonni multilateralizmus és a katonai szövetségesekkel való feltétlen szolidaritás - közötti egyensúlyt megtalálni. Jelenleg feloldatlan a nemzetközi jog alapellentmondása: mi a teendő, ha az önrendelkezés joga az állami szuverenitás elvével kerül szembe, ahogy ez például Koszovóban történt? Kétségtelen, hogy a nemzetközi jog fejlődése elmaradt az események mögött, a kérdés megválaszolása mégsem történhet egyoldalúan. Szükség van a NATO out-of-area katonai beavatkozására, ha az ENSZ nem rendelkezik megfelelő eszközökkel egy béketeremtő misszióhoz, de nem szabad elfeledkezni a nemzetközi jogról és a bevetéseknél szükséges legitimáció megszerzéséről sem. Nem lehet megoldás az „általános intervenció doktrínája". A mai Német Szövetségi Köztársaság fő biztonságpolitikai feladatát abban látom, hogy a politika és a gazdaság összjátéka révén a nem katonai jellegű biztonságpolitikát erősítse. A berlini szövetségi kormánynak minden konfliktus esetében fel kell tennie a kérdést: lehetséges-e a válság megoldása erőszak alkalmazása nélkül? Amennyiben nem, úgy az NSZK-nak megbízható partnerként készen kell állnia - hangsúlyozottan a nemzetközi jog keretein belül maradva, a Bundeswehr mandátumát pontosan meghatározva és a Bundestag hozzájárulását minden esetben beszerezve - egy esetleges katonai beavatkozásra is. Ennek teljesítéséhez feltétlenül szükség lesz a német katonai kiadások emelésére, illetve a rendelkezésre álló források hatékonyabb felhasználására. A felszerelés korszerűsítésén kívül sürgető feladat a Bundeswehr személyi állománya összetételének fejlesztése is. Kisebb létszámú, de hatékonyabb haderőre van szükség, amely gyorsan mobilizálható és hosszú időn keresztül bevethető. Ma már nem tabu Németország katonai részvétele a békefenntartó és béketeremtő missziókban, a mostaninál nagyobb létszámú bevetések azonban már nehézségeket jelentenének. A jelenlegi békefenntartás ugyanis gyakorlatilag leköti a Bundeswehr kapacitását, hiszen az out-of-area bevetésekre kiképzett német állomány szinte teljes egészében jelen van Boszniában, Koszovóban, Macedóniában és Afganisztánban. A személyi (és természetesen technikai) ka214 Külügyi Szemle
