Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - NEMZETKÖZI BIZTONSÁG - Keller Krisztina: Az Újraegyesült Németország növekvő nemzetközi biztonságpolitikai szerepvállalása a Bundeswehr "out-of-area" bevetéseinek tükrében
Az újraegyesült Németország növekvő nemzetközi biztonságpolitikai szerepvállalása zeti érdekek intézményi keretek között történő megvalósításához és a saját játéktér ki- szélesítéséhez, ugyanakkor megakadályozza a szomszédos államok által fenyegetésként megélt német hegemónia kialakulását. Németország ma egy közös Európában gondolkozik; „nagyságának és dinamikájának dilemmáját"20 az európai integráció keretein belül kívánja megoldani. Felmerül a kérdés, hogy érdekében áll-e egyáltalán a kontinentális nagyhatalom, az európai erőközpont szerepét felvállalni. A válasz: egyértelműen igen. Egyrészt csak így kerülheti el, hogy mások döntsenek sorsáról, másrészt pedig ennek visszautasítása esetén olyan károk keletkezhetnek a nemzetközi politikai rendszerben, amelyek az egyre növekvő interdependencia miatt visszaüthetnek Németországra magára is. Németországnak központi szerepet kell vállalnia az európai biztonsági és védelmi politika kiépítésében még akkor is, ha az amerikai szuperhatalomhoz képest Németország és más európai nemzetek a jövőben is elenyésző közös katonai erőt képviselnek majd: mindössze hatvanezer katonából áll az európai gyorsan bevethető integrált hadtest. Ami azonban ennél is lényegesebb különbség: az EU államainak katonai kiadásai együttesen is csak az amerikai katonai költségvetés hatvan százalékát teszik ki, s az önálló cselekvésnek olyan alapvető akadályai vannak, mint például a műholdas felderítés hiánya, amely az európaiakat a jövőben is ráutalja majd az amerikaiak segítségére. A szociáldemokrata-környezetvédő koalíció nem kerített sort egy új biztonságpolitikai koncepció megfogalmazására vagy az előző aktualizálására. Habár a fő nemzeti érdekek változatlannak tekinthetők, szükség lenne egy, a megvalósítás mikéntjéről folytatott nyilvános belpolitikai vitára, majd a kialakult stratégia kommunikálására a hazai lakosság, valamint a külföld felé. A biztonság fogalmát széles értelemben figyelembe véve a német nemzeti érdekeket a következőképpen definiálnám:- a NATO keretében a kollektív védelem fenntartása;- az európai integráció kiépítése a transzatlanti kötődés változatlan intenzitású fenntartása mellett;- minden olyan konfliktus megelőzése vagy behatárolása és megszüntetése, amely Németország sérthetetlenségét és stabilitását befolyásolhatná; a válsághelyzetekre vonatkozóan részletes tervek készítése;- a kelet-közép-, délkelet- és kelet-európai országokban a demokratizálási folyamat és a gazdasági stabilitás támogatása;- a szabad kereskedelem világméretű kiterjesztése;- a stratégiai fontosságú nyersanyagokhoz és energiahordozókhoz való szabad hozzáférés biztosítása;- a jelenlegi (NATO által biztosított) nukleáris védőernyő fenntartása, a nukleáris hatalmak fegyverkezési döntéseinek befolyásolására alkalmas diplomáciai csatornák kiépítése; 2004. ősz-tél 211
