Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 1-2. szám - MAGYARORSZÁG ÉS A SZOMSZÉDOS ÁLLAMOK - Hamberger Judit: A magyar-szlovák viszony új esélyei
A magyar-szlovák viszony esélyei az MKP kormányzati helyzetének tükrében 16 A szlovák-magyar alapszerződést 1995 márciusában írták alá, de egyes rendelkezéseit szlovák oldalon nem teljesítették. Ahhoz, hogy az alapszerződés előírásai teljesüljenek, az 1998-as kormány- és hatalmi kurzusváltásra volt szükség. 17 Ilyenek voltak: a kisebbségi vegyes bizottság, az integrációs és egyéb külpolitikai kérdésekkel foglalkozó vegyes bizottság. 18 A Mária Valéria híd felújítása 1999 és 2001 között az Európai Bizottság finanszírozási támogatásával épült fel. Ennek a lépésnek európai jelentőségét hangsúlyozta az akkori budapesti szlovák nagykövet, Stefan Markus is az irodalomban felsorolt művének 146-157. oldalán. 19 1998 októberétől 2002 októberéig 20 Az Orbán-kormány ilyen stratégiai elképzeléseinek ismertetését és értékelését adja Bárdi Nándor, művének 144-146. oldalán. Ezt a szándékot rejti magában a Máért-nyilatkozatok némelyike is: „A határon átnyúló együttműködés fejlesztése és eurorégiók létrehozása, a gazdasági együttműködés ösztönzése a térségben nagy mértékben javíthatja a Kárpát-medence hagyományosan összetartozó, ám a történelmi események folytán perifériára szorult területeinek gazdasági fejlődését. Ezért fontos, hogy az eurorégiók működésének feltételei megteremtődjenek. A határon túli magyarság képviselői a jövőben mindent megtesznek annak érdekében, hogy megfelelően kiaknázzák az üyen formájú együttműködés lehetőségeit a magyarországi helyi és regionális önkormányzatok és a saját helyi és regionális szerveződések között." Máért-zárónyilatkozat, 1999. november 12. Magyar Külpolitikai Évkömfv, 1999,310. o. 21 A magyarországi kormányzatoknak határon túli magyarsággal kapcsolatos elméleti és gyakorlati politikáját Bárdi Nándornak az irodalomban felsorolt műve részletesen taglalja. 22 Az aktuális magyar nemzetpolitika ilyen jellemzését könyvének 140-150. oldalán Bárdi Nándor adja meg. 23 A Máért (Magyar Állandó Értekezlet) 1999. február 20-án alakult meg. Előzménye a Hom-kormány idején létrehozott magyar-magyar párbeszéd intézményesítése volt, amelyet a magyar nemzetpolitikának a határon túli magyar kisebbségek politikai képviselőivel való egyeztetése szándékával hozták létre. Ennek keretében a magyar politika deklarálta, hogy a határon túli magyarokat egyenrangú félként kezeh. 24 Ennek a félelemnek szubjektív, sokféle formában való megjelenését tartalmazza Stefan Markus volt budapesti szlovák nagykövetnek az irodalomban felsorolt műve. 25 Az ellentörvény szándékai olyan élesek voltak, hogy az MKP reakciója is éles lett: kijelentette, ha a szlovák kormány és a szlovák parlament üyen törvényt elfogad, akkor az MKP nem lesz olyan kormány tagja, amelyben a Kereszténydemokrata Mozgalom is koalíciós tag. 26 Szlovákia Munkásszövetsége, illetve a Szlovák Nemzeti Párt 27 A legfeltűnőbb volt az állami nyelvhasználat törvénye (1995 novemberében fogadták el), amely Szlovákia egész területén a szlovák nyelv használatát írta elő a hivatalos érintkezésben. A másik feltűnő magyarellenes lépés az a törekvés volt, hogy a kisebbségi magyar tanítási nyelvű iskolákat kétnyelvűvé tegyék, ez volt az alternatív oktatás bevezetésének a kísérlete, amellyel a magyar szülők és pedagógusok sikeresen szembeszálltak. A harmadik a közigazgatás területi beosztásának olyan reformja, amelyben a magyar többségű területeket, régiókat úgy szabdalták fel, hogy azokban a magyar kisebbség - területi önkormányzati szinten - képviselő-választás során ne kerülhessen döntési többségbe. 28 Ilyen a regionális együttműködések támogatása, akár eurorégiók formájáról, akár határ menti, akár a határon átnyúló kisrégiós gazdasági együttműködések formájáról volt szó. 29 Ezt mutatja a kedvezmény- vagy státustörvény ügye. 2004. tavasz-nyár 45
