Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 1-2. szám - MAGYARORSZÁG ÉS A SZOMSZÉDOS ÁLLAMOK - Hamberger Judit: A magyar-szlovák viszony új esélyei
Hamberger Judit Eredményként könyvelhető el, hogy kedvezőbb és biztosabb lehetőség nyílt a nyelv- politikai kérdések elrendezésére (kisebbségi nyelvhasználati törvény, az oktatási és közigazgatási nyelvhasználati jogok fixálása, kisebbségi törvény követelése), és sor került intézményteremtésre, intézményépítésre és -fejlesztésre is (a magyar egyetem megnyitása). Ez a gazdasági háttér megteremtésének lehetőségeit is biztosítja, amely a magyarok által elfoglalt miniszteri tárcákon, a helyi és a regionális önkormányzatokon keresztül némi kommunális fejlesztésre adhat lehetőséget. Az MKP ugyanis olyan miniszteri és minisztériumi lehetőségekhez jutott, amelyek a regionális fejlesztés lehetőségeit kínálták és eredményezték. Az európai integrációs alapok regionális fejlesztési forrásaihoz való hozzájutás a helyi gazdasági és kulturális lehetőségeket tette hozzáférhetőbbé a magyar kisebbség számára. A második koalíciós ciklusban pedig, a mező- gazdasági miniszteri tárca megszerzésével, a mezőgazdasági területeken élő magyar kisebbség lehetőségei még szélesebb körűek lettek. Az, hogy az MKP a saját politikai súlyának adekvát eredményeket ért-e el, többféleképpen értékelhető. Ennek mérlegelésénél azonban fel kell tenni azt a kérdést is, hogy eredményesebb lett volna-e az az alternatíva, ha az MKP nem lép be a szlovák kormánykoalícióba, vagy korábban kilépett volna belőle, és kettős ellenzékben, az ellenzéken belül is ellenzéki pozícióból kellene politizálnia. Újra teljes mértékben ignorált ellenzékként működhetne a komplexusos többségi társadalom által nyújtott feltételek között. Több mint bizonytalan, hogy szlovák viszonyok között kedvező eredményeket lehetne-e elérni olyan elvi, radikális kisebbségi politikával, amely ugyan elveiben világosabb, de mindennapi, kézzelfogható eredményeit tekintve minden bizonnyal negatívabb következményekkel járna. Az MKP kormányzati részvételének kezdete óta érzékelhető az a törekvés a szlovák politikai elit részéről (ez érvényes úgy a koalíciós partnerekre, mint az ellenzékre), hogy az MKP-t más - szlovák - koalíciós partnerrel kiváltsák a koalícióból. Ennek érdekében háttéregyezkedések évek óta érzékelhetők a különböző csoportosulások között. Az MKP kiváltása a szlovák kormánykoalícióból bármikor bekövetkezhet, aminek következményei - Szlovákia NATO-taggá válása és európai uniós teljes jogú tagsága óta - nem lennének már olyan komolyak, mint ha ez korábban, az integrációs tagságok megszerzése előtt történt volna meg. A nemzetközi politikai reakciók nem lennének már olyan erősek, mint korábban lettek volna. Nincs szükség többé arra, hogy az MKP kormányzati helyzetével igazolja a szlovák politikai elit demokratikus irányultságát, hiszen a célt elérték: az ország tagja az integrációs szervezeteknek. Az MKP már nem játszik lényeges szerepet a szlovák politika és demokrácia nemzetközi elismertetésének folyamatában. Az MKP-nak a koalícióból való kiváltása annak ellenére reális lehetőség, hogy mindkét kormányzati ciklusban a koalíció legstabilabb pártjaként, a koalíció szétesésének gátjaként működött és működik. Kiváltásának hátterében az a szlovák aggodalom 42 Külügyi Szemle