Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)

2004 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Tóth Kristóf: Az Európai Unió helye az új világrendben

Az Európai Unió helye az új világrendben nik, a határozott szándék is megvan hozzá. Ez ugyanakkor még nem jelenti azt, hogy vég­hez is fogja, tudja vinni. Ahhoz ugyanis, hogy Amerika egy a történelemben elsőként va­lóban világméretű (értsd ez alatt a Földet), demokratikus alapokon nyugvó pax america- nát hozzon létre, új rendet kellene teremtenie, méghozzá globális értelemben. Álláspon­tom szerint azonban mégsem lesz képes ezt megvalósítani. Mi az érv? A történelmi ta­pasztalat. Igazat adok Gombár Csabának: „A birodalmak többnyire lassan épülnek, de a végén mindig megbuknak. Talán ez az egyetlen közös vonásuk."11’ Ez - függetlenül a bi­rodalomproblematikától - Amerikára is igaz, illetve az lesz, ahogyan bármelyik hegemó­niára törő aspiránsra is az lesz. Vagy ahogyan a már idézett Hobsbawm fogalmazott „a Föld tül nagy és tül összetett" ahhoz, hogy az Amerika által elképzelt igazságos béke megvalósulhasson. Csak két példa a morális alapú pax americana megvalósításának ne­hézségeire. Az egyiket Henry Kissinger már a vietnami háborúval kapcsolatban megfo­galmazta: „Figyelmen kívül hagytuk a gerillaharc egyik vezérlőelvét: a gerillák akkor is nyernek, ha nem veszítenek. A hagyományos hadsereg akkor veszít, ha nem nyer."16 Ez ma sincs másképp a terroristák vonatkozásában, s úgy látszik, Amerika ismét figyel­men kívül hagyta és hagyja ezt, még akkor is, ha hadserege egyre kevésbé hasonlít a ha­gyományoshoz. A másik: míg az Egyesült Államok papíron együttműködésre ösztönzi a „nemzetközi közösséget", ugyanakkor a gyakorlatban - hegemóniájára támaszkodva - a cselekvés idejének, módjának és jellegének meghatározásában kizárólagosságra törek­szik („a folyamatot nem siettethetikvagy késleltethetik mások kívánságai"), addig feloldhatatlan paradoxonnal áll szemben. Jelen helyzetben ugyanis úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok csak olyan mértékben kívánja a nemzetközi kapcsolatok demokratikus rendszerét, ameny- nyiben a többi - természetesen az USA szempontjából - fontos szereplő véleménye egybe­esik az övével. Végeredményben ezzel elérkezettnek látszik a demokráciák által meghatá­rozott új világrend, anélkül hogy a demokratikus nemzetközi rendhez elérkeztünk volna. Bár ez most hihetetlenül hangozhat, de álláspontom szerint a pax americana vagy más ki­fejezéssel a pax democratica terve - feltéve, ha egyáltalán képes a kiteljesedésre - el fog bukni, ugyanúgy, mint annak idején a pax romana vagy a pax britannica. A történelemben az idő és az erő relatív tényező. A történelemben csak egy biztos: a változás. Egyszer fent, egyszer lent. Erős és gyenge. Amerika most erős, de Európa miért nem? És később? Belső tényezők Európa jövőképe(i) Hiába tekintünk most el Alain Crémieux 2000-ben megjelent tudományos-fantasztikus politikai naplójától17 - mely bár egy elképzelt és a gyakorlatban nem megtörtént európai jövő képét, valamint az EU és az USA kapcsolatának alakulását igencsak elgondolkodtató módon vázolja fel - és igyekszünk a mértékadó politikai aktorok és 2004. ősz-tél 87

Next

/
Thumbnails
Contents