Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Győri Enikő: A megosztottság nem akadálya a sikerességnek - Málta EU-csatlakozása
A megosztottság nem akadálya a sikerességnek - Málta EU-csatlakozása előtti hajrában nem okozott problémát. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy a foglalkoztatási ráta - a magyarhoz hasonlóan - alacsony (53,7 százalék) (News Bulletin, 2004. május 26.). 2002-2003 során részlegesen privatizálták a máltai postát és a nemzetközi repülőteret; a szabadkikötő (Malta Free Port), a lottótársaság és az Air Malta légitársaság magánosítása még várat magára. Az Európai Bizottság utolsó monitoring jelentése 2003 novemberében a mezőgazdaság terén jelezte a legtöbb hiányosságot az EU-csatlakozásra való felkészülésben: a szigetország adós volt - Magyarországhoz hasonlóan - a kifizető ügynökség felállításával és az integrált irányítási és ellenőrzési rendszer beindításával. A hajrá azonban jól sikerült. A gazdaregisztráció megtörtént a csatlakozásig, s az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságán elérték, hogy lecsökkentették azon minimális termőföldterület nagyságát, mely szükséges az uniós alapokból való részesedéshez, s ezáltal közel száz százalékkal sikerült megnövelni az önkéntes ugaroltatásra s így támogatásra jogosult máltai földterületet (News Bulletin, 2004. február 23.). A környezetvédelem kérdésében a költöző madarakra vonatkozó megállapodás (lásd a Málta koppenhágai alkuja alfejezet- ben) betartásával és a levegő minőségével jelzett gondot az Európai Bizottság (Monitoring jelentés 2003, News Bulletin, 2004. június 28.). Málta külpolitikájában a csatlakozási hajrá nem hozott változást. Az iraki konfliktus, a transzatlanti viszony kérdésében Málta - semleges országhoz méltóan - igyekezett nem állást foglalni, jelezve, hogy az egyetemes nemzetközi szervezetek keretében kell a megoldást megtalálni. Fenech Adami miniszterelnök az ENSZ 2003. őszi közgyűlésén azt hangoztatta, az iraki rendezésben, a rend és a legitimáció helyreállításában az ENSZ-nek szerepet kell kapnia (News Bulletin, 2003. szeptember 26.). De Marco köztársasági elnök az Európa és az USA közötti feszültség idején arról beszélt, hogy olyan partnerek közötti párbeszédre van szükség, akik a világbéke érdekében tevékenykednek az ENSZ keretei között (de Marco 2004). Jasszer Arafat több alkalommal kérte ebben az időszakban is a máltai elnök közbenjárását az ENSZ előtt az izraeli-palesztin konfliktusban.38 A csatlakozás előtti utolsó hónapokban Málta egyik legfájóbb kötelessége az unió vízumpolitikájának átvétele volt, tehát az, hogy be kellett vezetnie a vízumkényszert az észak-afrikai országokkal szemben. Tartottak ugyanis attól, hogy e lépésnek a Líbiával fenntartott sokrétű kapcsolatrendszer (együttműködés az olajkitermelésben, az illegális migráció közös ellenőrzése, turizmus fejlesztése39 stb.) látja a kárát. Végül azt a megoldást sikerült elfogadtatni, hogy Málta és Líbia között kölcsönössé tették a vízumkötelezettséget. Mindez egybeesett az afrikai országgal szembeni fenntartások általános enyhülésével (az ENSZ megszüntette a szankciókat, s az USA is enyhített azokon), tehát minden valószínűség szerint a máltai-líbiai viszony nem romlik meg. 2004. ősz-tél 63
