Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Győri Enikő: A megosztottság nem akadálya a sikerességnek - Málta EU-csatlakozása
A megosztottság nem akadálya a sikerességnek - Málta EU-csatlakozása A máltai törvényhozás 34 igen szavazattal 25 ellenében, tehát meggyőző többséggel erősítette meg 2003. július 14-én az EU-csatlakozásról szóló törvényt35 (Neius Bulletin, 2003. július 15.). A jogszabály kimondja az EU-jog elsőbbségét, valamint módosítja a szigetország alaptörvényét. Eszerint 2004. május 1-jétől az Európai Unió már meglévő és jövőbeli joganyaga kötelező Máltára nézve, és a belső jog részévé válik. Minden olyan máltai rendelkezés, mely ezzel ellentétes és az uniós csatlakozási szerződés hatálya alá esik, azonnal hatályát veszti. A törvény még arra is felhatalmazza a miniszterelnököt, hogy az elkövetkező 12 hónapban rendeleti úton bármely olyan törvényt módosítson, amelyet összhangba kell hozni a csatlakozási szerződéssel ( www.doi.gov.mt/EN/archive/maltaeu/images/bill4.pdf ). A törvény egyébként a hasonló tárgyú, 1972-es brit, illetve ír jogszabály mintájára készült (News Bulletin, 2003. június 23.). Ennek következtében a máltai alaptörvény 65. cikke már szól az uniós tagságról: „Az alkotmány rendelkezéseinek értelmében a parlament törvényeket alkot Málta békéje, rendje és jó kormányzása érdekében, az emberi jogok, a nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályai és Málta regionális kötelezettségei teljes tiszteletben tartásával, különös tekintettel az Európai Unióval Athénban, 2003. április 16-án aláírt csatlakozási szerződésben foglaltakra"36 (News Bulletin, 2003. július 15.). A csatlakozást szem előtt tartva a képviselőház külügyi bizottsága 2003 júliusában megkezdte annak vizsgálatát, milyen nemzetközi szerződésekhez kell Máltának az EU miatt csatlakoznia. 2003 októberében pedig módosították a házszabályt a parlamenti scrutiny, azaz az uniós jogszabálytervezetek parlamenti szűrése jogi alapjainak megteremtése érdekében. A 120F cikk határoz a kül- és európaügyi bizottság felállításáról is. Érdekessége a testületnek, hogy teljes jogú tagja a külügyminiszter (házszabály 120F cikk (1) bekezdés). Az európai parlamenti választásokról szóló törvényt a csatlakozásról szóló törvénnyel párhuzamosan tárgyalta a máltai parlament, s ugyanúgy 2003 nyarán fogadta el. A szigetország európai parlamenti képviselőit - a parlamenti és az önkormányzati választások rendjéhez hasonlóan - az arányos képviselet elvén alapuló, listás választáson, egy átruházható szavazattal választják meg, csak ez esetben Málta szigete és Gozo egy választókerületet képez. A jogszabály kimondja a nemzeti képviselői, az önkormányzati választott tisztség és az EP-tagság összeférhetetlenségét (a megválasztást követően öt napon belül rendezni kell a valamelyik megbízatásról való lemondást). A törvény rendelkezik a nem máltai uniós polgárok szigetországbeli választójogáról és választhatóságáról is ( www.doi.gov.mt/EN/archive/maltaeu/images/bill5.pdf ). A képviselőház házszabályának 120F cikkének (1) bekezdése rendelkezik a leendő máltai EP-képviselők jogairól is: ők részt vehetnek majd a kül- és európaügyi bizottság munkájában, de szavazati jog nem illeti meg őket és indítványokat sem terjeszthetnek elő (Extracts 2003). Az utolsó simítások a tagságig - A koppenhágai tárgyalászárástól a tagságig eltelt csaknem másfél évre Máltának bőven akadt tennivalója. Egyrészt teljesíteni kellett a tár2004. ősz-tél 61
