Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Győri Enikő: A megosztottság nem akadálya a sikerességnek - Málta EU-csatlakozása
A megosztottság nem akadálya a sikerességnek - Málta EU-csatlakozása val az összes többi most csatlakozott EU-tagállamot) (News Bulletin, 2003. december 10.) A máltai exportnak ma már jelentős részét (negyven százalékát) adja az ST Electronics nevű multinacionális cég termelése. A szigetország specializálódott ugyanis bizonyos magas hozzáadott értékű hi-tech termékek (ráadásul niche termékek) gyártására. Ennek köszönhető, hogy az ezredfordulóra a GDP 25,5 százalékát az ipar, 2,8 százalékát a mezőgazdaság, közel 72 százalékát pedig a szolgáltatások adják. Ez utóbbiból a turizmus 35 százalékot tesz ki (Világgazdaság, 2003). Az egy főre eső GDP 15 ezer euró, vásárlóerő-paritáson számítva pedig 17200 USD, ami az uniós átlag 65 százaléka. Ez a harmadik legmagasabb érték Ciprus és Szlovénia után a tagjelöltek közül (Origó 2003). Málta gazdasági helyzetében a csatlakozási folyamat kezdetekor, illetve a tárgyalások elején nagyobb kilengések nem voltak. Az exportvezéreit növekedés három-négy százalék között mozgott, 2002 első kilenc hónapjában 2,5 százalékra mérséklődött. Ezek az eredmények a nemzetközi válságra és az európai gazdaság gyengélkedésére tekintettel nem tekinthetők rossznak. A többi makrogazdasági adat is viszonylag kedvező nemzetközi összehasonlításban: a munkanélküliség öt-hét százalék között volt, az infláció két-három százalék körül alakult, az államadósság a maastrichti kritérium alatt maradt. A szeptember 11-ei terrortámadás nem ingatta meg alapjaiban Málta idegenforgalmát, de jelentős veszteségeket okozott. Figyelemreméltóan hatékonynak bizonyultak ugyanakkor a máltai kormány és a magánszféra azon erőfeszítései, melyeket a turista- szezon kiterjesztése, a turisták által Máltán töltött idő meghosszabbítása, valamint a minőségi turizmus és konferenciaturizmus élénkítése érdekében tettek. Az „egytermékes" (csípek) ipari termelésre való áttérésnek voltak negatív hozadé- kai is. A hi-tech iparágak 2002-es gyengélkedése az egész máltai gazdaságot visszavetette. Mindemellett a gazdaságra nem jellemző a multinacionális cégek dominanciája; a GDP 86 százalékát a kis- és közepes vállalkozások adják. Málta legnagyobb makrogazdasági problémája hosszú idő óta a magas költségvetési deficit. Ennek csökkentése lassabb a vártnál, (az 1999-es nyolc százalékról 2000-re hat százalékra csökkent, de egy évvel később újra hét százalék körül alakult). A deficit oka, hogy a folyamatos, bár kissé lassú privatizáció ellenére továbbra is magas az állami tulajdon részaránya Máltán, a közszférában dolgozók pedig a foglalkoztatottak egyharmadát teszik ki. Az ipari struktúraváltás is esedékes lenne bizonyos területeken. A szárazdokkok konverziós programja sok éve szerepel már a napirenden. A szigetország sokat fordít külgazdasági promócióra, illetve arra, hogy a külföldi tőkebefektetők érdeklődését felkeltse. Külgazdasági kapcsolataiban dominál az Európai Unió, illetve az észak-afrikai régió. Külkapcsolati rendszer - A máltai diplomácia fő törekvése 1998 óta egyértelműen az uniós csatlakozás. A máltai vezetők ugyanakkor minden fórumon hangsúlyozzák, hogy az országnak kettős, európai és mediterrán identitása van, és az EU-tag Málta a 2004. ősz-tél 49
