Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Győri Enikő: A megosztottság nem akadálya a sikerességnek - Málta EU-csatlakozása
A megosztottság nem akadálya a sikerességnek - Málta EU-csatlakozása- ismét hatályon kívül helyezték. A második világháborúban a szigetország újra kulcsszerepet kapott: a nyugat-keleti utánpótlási vonalakat kellett biztosítania úgy, hogy közben megakadályozza az Olaszország és Észak-Afrika közötti összeköttetést. Az európai konfliktus kitörése után kilenc hónappal szenvedte el az első német-olasz légitámadást Málta, ezt 1942-ig számtalan további követte. 1942 áprilisában VI. György brit uralkodó a hősies ellenállásért és bátorságukért a sziget összes lakójának kollektiven György-keresztet, a legmagasabb brit polgári kitüntetést adományozta. Az 1943-as szicíliai partraszállással ért véget Málta közvetlen részvétele a háborúban. A szakadatlan világháborús bombázás hatalmas pusztítást végzett; a britek által harmincmillió fonttal segített újjáépítés majd egy évtizedig tartott. 1947-ben helyreállították a szigetország részleges autonómiáját. Az 1950-es években az is felmerült, hogy Máltát teljesen integrálják Nagy-Britanniába, s a Westminsterben máltai képviselők is üljenek. A máltai katolikus egyház ellenállása miatt - mivel semmiképp nem akart az anglikán egyházhoz csatlakozni - azonban ez az elképzelés megbukott. A sokféle fennhatóság mind nyomot hagyott a máltai identitáson: az arabok a nyelvet, a lovagok főképp a francia és az olasz kultúrát, építészetet, valamint az első államszervezetet hozták. A britektől fegyelmet, a Földközi-tenger vidékén többnyire ismeretlen időérzéket, a közigazgatást, a közszolgálat intézményét és az oktatási rendszert sajátították el. A nagyrészt 1854 és 1873 között kodifikált jogrend alapja a napóleoni törvénykönyv. A vallás, a katolikus egyház erejét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy nincs olyan máltai család, amelynek legalább egy tagja ne lépett volna egyházi szolgálatba (Scicluna 2004). A szigetlakok hetven százaléka a vallásos értékek iránti elkötelezettséget helyezi az első helyre élete prioritásainak sorrendjében (Baldacchino 2002,196. o.). A máltai katolikus egyház a kezdetektől fogva nem volt különösebb híve a brit fennhatóságnak. Ennek fő oka - amint arról már volt szó - az volt, hogy tartottak az anglikán egyház befolyása alá kerüléstől. A katolikus egyházon túl, mint azt látni fogjuk, a máltai identitás meghatározója a párthovatartozás is. A függetlenné válás és az önálló Málta útkeresése A XIX. század során a britek többször tettek kísérletet arra, hogy „angolszászosítsák" Máltát. Ekkorra már létezett, ha szűk volt is, a máltai középosztály, amely - különösen az egységes Olaszország létrejötte után - már nem kizárólag a britek fennhatósága alatt tudta elképzelni a szigetország jövőjét. 1880-ban alakult meg - akkor még Néppárt néven - a mai konzervatív-kereszténydemokrata Nemzeti Párt (Nationalistic Party, NP), mely nevéből is következően a máltaiak saját identitására helyezte a hangsúlyt. Itália- barát politikát folytatott,11 s annak elkerülése volt a fő törekvése, nehogy Málta is az af2004. ősz-tél 43
