Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Ambrus Mónika: Lettország-állampolgárnak lenni vagy nem (állampolgárnak) lenni?
Ambrus Mónika szágban élő árvák s azon gyermekek, akiknek szülei születésük pillanatában lett állam- polgárságúak. Idegen az a személy, aki egy külföldi állam állampolgára vagy más állam nemzetiségéhez tartozó személy.4 Hontalan, aki semmilyen állam törvényei szerint sem tekinthető valamely állam állampolgárának vagy valamely állam nemzetiségéhez tartozónak. Végül nem állampolgár az, aki sem Lettország, sem más állam állampolgárságával nem rendelkezik, a volt Szovjetunió állampolgárainak státusáról szóló törvény hatálya alá tartozik.5 Ez utóbbi, 1995. április 12-én elfogadott törvény azon személyeket érinti, akik az egykori Szovjetunió állampolgárai voltak, illetve az ő gyermekeiket, akik a Lett Köztársaság területén tartózkodnak, s akik egyidejűleg megfelelnek a következő kritériumoknak is: nem lett állampolgárok s nem állampolgárai semmilyen más országnak, 1992. július 12-én Lettországban regisztrálták őket.6 Ugyanakkor a törvény többek között nem alkalmazandó azokra, akik katonai vagy civil szakértőként az Orosz Föderáció Lettország területén operáló katonai egységeinek működésével és leszerelésével foglalkoztak; akiket 1992. január 28-át követően bocsátottak el a hadsereg kötelékéből - ha ezen időpontban nem voltak Lettország állandó lakosai vagy nem családtagjai valamely lett állampolgárnak; ezen személyek házastársaira és családtagjaira, ha a hadseregnél szolgáló személy szolgálataival összefüggésben érkeztek Lettországba.7 A törvények tehát egyértelműen a jus sanguinis elvén alapulnak, vagyis a szülők állampolgárságát veszik alapul a gyermek állampolgárságának meghatározásakor. Ettől csak abban az esetben térnek el, ha a szülők nem ismertek, vagyis csak ekkor alkalmazzák a jus soli elvét, az adott állam területén való születésen alapuló elvet. De mi történik akkor, ha két nem állampolgárnak születik gyermeke Lettországban? Vajon ekkor melyik elvet alkalmazzák? Erre a - nem ritka - esetre a törvényalkotók - természetesen politikai kompromisszum eredményeként - egy sajátos megoldást dolgoztak ki, mintegy átmenetet a jus soli és a jus sanguinis elve között. Ilyen helyzetben ugyanis nem jutnak ezek a hontalan gyermekek automatikusan állampolgársághoz: tehát nem érvényesül ebből a szempontból a jus soli elve, amelyet a legtöbb állam ilyen helyzetben alkalmazandónak tart,8 hogy elkerüljék az úgynevezett negatív hatásköri összeütközést az említett elveket illetően. A szülőknek kérvényezniük kell gyermekük lett állampolgárként való elismerését, ami nem jár semmilyen vizsgakötelezettséggel. Tehát elismerésről van szó, nem honosításról, s tekintve, hogy puszta formalitás az eljárás, a jus soli elve alkalmazásának is tekinthető.4 Ez a szabály azonban csak azokra a gyermekekre vonatkozik, akik 1991. augusztus 21-e után születtek.10 A státusok tisztázását követően lássuk, hogyan lehet lett állampolgársághoz jutni egy nem állampolgárnak. Ennek három útja van: egyrészt a már említett elismerés, másrészt a honosítás, harmadrészt a regisztráció. Ezek közül a legegyszerűbb eljárás a regisztráció, ugyanis ez azon személyekre vonatkozik, akik 1940. június 17-én Lettország állampolgárai voltak és az ő leszármazot- taikra. Az eljárás megközelítőleg egy hónapig tart és ingyenes.11 32 Külügyi Szemle