Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Gazdag Ferenc: Nonproliferációs kérdések az Európai Unió politikájában
Gazdag Ferenc 26 Statement of J. R. Bolton, Undersecretary of State for Arms Control and International Security. US Department of State. Office of Public Affaires. Geneva, 19 November 2001. 27 A felülvizsgálati konferenciát vezető Tóth Tibor nagykövet erőfeszítéseinek köszönhetően maga a folyamat életben maradt, habár az ellenőrzési szervezet létrehozásának kérdése egyelőre lekerült a napirendről. Vö.: Hart, J.-Kuhlau, F.-Simon, J.: Chemical and biological weapon developments and arms control. SIPRI Yearbook 2003. OUP, Stockholm. 639-682. o., További információk elérhetők a BTWC honlapjáról: http://www.opbw.org . 28 A biológiai fegyverkísérleteket nemegyszer kísérte olyan baleset, amikor a személyzet, illetve a közvetlen környezetük fertó'ződött.Nem kis részben ennek következtében például az amerikaiak 1969 végén befejezték ilyen irányú kísérleteiket. Az üzemeket bezárták, a hatóanyagokat megsemmisítették. Minden szovjet titkolódzás ellenére kitudódott, hogy 1979 áprilisában Szverdlovszk környékén heves járványt okozott a lépfenespórák véletlen kiszabadulása a közeli katonai laboratóriumból. Borisz Jelcin utasítására 1992-ben állították le a biológiai fegyverprogramokat Ororszországban 29 Commission of the European Communities. Communication from the Commission to the Council and the European Parliament on Cooperation in the European Parliament on Cooperation in the European Union on Preparedness and Response to Biological and Chemical Agent Attacks. COM(2003), 320 final. OJ. 2 June 2003. 30 OJ. June 2. 2003. 31 Uo. 8. cikk. 16. o. 32 Council Decision 2001/792/EC. OJ. L297. November 15. 2001. 33 Zanders, J. R: The chemical and biological weapons threat. Chaillot Papers, No. 66. 2003. 78. o. 34 Lásd előző táblázat. 35 Az interkontinentális rakétákra vonatkozóan a SALT I., SALT II. szerződések, a rakétaelhárító rakéták vonatkozásában az ABM szerződés, az 5000 km-es hatótávolságon belüliekre vonatkozóan pedig az úgynevezett INF szerződést kell említeni. Vö. Gazdag F. (szerk.): Biztonságpolitika, i. m. 207-261. o. 36 A hatvanasas évek szovjet fejlesztéséből származó Scud rakéta hatótávolsága 300-1000 km. Viszonylag olcsó, beszerzése és alkalmazása könnyű. Az Irak-Irán háborúban széleskörűen alkalmazták, ugyanúgy, mint az 1991-es öbölháborúban. Az ICBM kategóriájú eszközökkel rendelkező államokon túlmenően mintegy két tucat ország rendelkezik ilyen kategóriájú rakétákkal, s közülük többen hajtottak végre fejlesztéseket e rakétatípus pontosságának és hatósugarának megnövelése érdekében. Ezek között említhető az iraki al-Huszein, a pakisztáni Hatf-III. és Shahen-I., az indiai Prithvi vagy az izraeli Jericho-I. Az 1000 km-es küszöb fölötti kategóriákhoz tartozik az észak-koreai Nodong, ennek iráni változata, a Shahab, illetve a pakisztáni Ghauri rakéta. A részleteket illetően lásd: Karp, A.: Ballistic Missile Proliferation: the Politics and Technics. OUP, Oxford 1996. és Foreign Missile Developments and the Ballistic Missile Threat Through 2015. Washington. NIC. December 2001. 37 Global Positioning System. 38 Smith, M.: Assessing missile proliferation. Chaillot Paper, No. 66. 2003. 35. o. 39 A Secure Europe in a better World. European Security Strategy. EUISS, Paris 2003. 7-8. o. 40 Kettős felhasználású termék alatt olyan eszközöket (eljárást, technológiát, készterméket stb.) értünk, amely egyaránt alkalmas polgári és katonai felhasználásra. E fogalom magában foglalja azokat a termékeket is, amelyek egyaránt felhasználhatók nem robbantási célokra és nukleáris fegyverek vagy más nukleáris robbanószerkezetek előállításához történő bármilyen formájú hozzájárulásra. Art. 2(a) of Regulation 3381/94. OJ L367/1. A tanács 2000. június 22-i 1334/2000/EK-rendelete. L159. 2000. 06. 30. 41 Az EU által alkalmazott szankciók részint az ENSZ-szankciók hatékonyságát hivatottak elősegíteni, részint pedig a CFSP egyik speciális eszközrendszerét alkotják. 1992 óta az EU szankciókat alkalmazott Jugoszlávia, Irak, Afganisztán esetében. Részleteiben lásd: Anthony, I.: Sanctions applied by the European Union and the United Nations. SIPRI Yearbook 2002. 203-228. o. 42 Emiliou, K.: Strategic export Controls, National Security and the Common Commercial Policy. European Foreign Affairs Revieiu, 1996. 55. sz. 28 Külügyi Szemle
