Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Gazdag Ferenc: Nonproliferációs kérdések az Európai Unió politikájában
Nonproliferációs kérdések az Európai Unió politikájában 1992. augusztusi csatlakozása az atomsorompó szerződéshez, részint pedig a CFSP megjelenése fordulópontot jelentett. Az ET 1992. júniusi ülésén megkezdődött annak vizsgálata, hogy a CFSP miként terjeszthető ki a nonproliferációs kérdésekre. Az egyik első konkrét lépés a kettős felhasználású termékek exportját szabályozó rendelet és közös akció elfogadása volt 1994 decemberében. A következő évben az atomsorompó szerződés 1995. évi felülvizsgálati és meghosszabbítási konferenciájának sikerében, azaz a szerződés időbeli hatályának korlátlan meghosszabbításában fontos szerepet játszott az EU tagállamok összehangolt magatartása. A közös kül- és biztonságpolitika ezen területén az unió az elmúlt bő évtized során rendszeresen megnyilvánul, s számos gyakorlati lépésre is sor került. Új területként a kézi és könnyűfegyverek nemzetközi forgalmának szabályozása is felmerült, amint az 1998 májusában jóváhagyott EU magatartási kódexet (Code of Conduct on Arms Exports) elfogadták. Az Európai Unió felelősségteljes politikát folytat mind tagállami, mind közösségi szinten a leszerelés és fegyverzetkorlátozás terén. Az érintett nemzetközi fórumokon az EU képviselői az előzetesen egyeztetett álláspontot fogalmazzák meg, amely erőteljes hatással van az EU-val különféle szintű kapcsolatban álló más államok pozíciójára is. Kezdeményezéseivel jelentős mértékben járul hozzá a nemzetközi biztonság konkrét területeinek kezeléséhez. A kettős felhasználású termékek szabályozása Az EU külpolitikájának a nonproliferációval kapcsolatos belső ellentmondásosságára az egyik legszignifikánsabb illusztrációt a kettős felhasználású termékek40 forgalmának szabályozása nyújtja. Ennek okai evidensek: e jelentős gazdasági érdekeket hordozó termékek egyfelől a nemzetközi kereskedelem tárgyai és ennélfogva a közös kereskedelempolitika hatálya alá esnek, másfelől viszont katonai felhasználhatóságuk miatt a kül- és biztonságpolitika eszközrendszeréhez tartoznak. Hasonlóan az EU által már jóval a CFSP születése előtt használt szankciókhoz,41 a kettős felhasználású termékek forgalmának szabályozása is a tömegpusztító és hagyományos fegyverzetek proliferációjának fékezését, a tagállamok nemzetközi kötelezettségvállalásainak betartását hivatott elősegíteni. A kérdés, hogy melyik szempontrendszer alapján történjen a szabályozás: a tagállamok közötti együttműködésre támaszkodó közös kül- és biztonságpolitika vagy a közösség kompetenciájához tartozó kereskedelempolitikai szabályok alapján. Az egyik oldalról ugyanis az exportellenőrzés tisztán kereskedelempolitikai kérdésnek látszik, másfelől viszont a nemzeti biztonság hatékony védelme elsősorban a tagállamok felelőssége.42 Az Európai Unió a világgazdaság egyik legnagyobb szereplője minden vonatkozásban. A kettős felhasználású termékek esetében sincs másként, mint ahogy a fegyver- és 2004. ó'sz-tél 17
