Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 1-2. szám - MAGYARORSZÁG ÉS A SZOMSZÉDOS ÁLLAMOK - Hamberger Judit: A magyar-szlovák viszony új esélyei
Hornberger Judit kiai magyarok politikai képviselői ellenzéki erőként vettek részt annak a szlovák parlamentnek a munkájában, amely több magyarellenes törvényt, jogszabályt fogadott el. 1997 végére a belpolitikai helyzet megérett arra, hogy a demokratikus szlovák ellenzék az ellenzéki pártok demokratikus erőinek összefogása által Meciar-ellenes koalíciót hozzon létre. Ebbe bevonták a Magyar Koalíciót is, amely 1998. márciusára - a meciari szellemben módosított választójogi törvény miatt - egyetlen közös pártba tömörült, a Magyar Koalíció Pártjába (ennek tagja lett a szlovákiai magyar politikai elit liberális része is). Az 1997 végén megszületett ellenzéki összefogás dokumentuma alapján az MKP kifejezte abbeli szándékát, hogy a demokratikus koalíció tagjaként részt venne a szlovák kormányzati feladatok ellátásában. Ez valósult meg akkor, amikor az 1998. szeptember végi parlamenti választások eredményeként a szlovák politikai elit demokratikusabb része jutott kormányzati többséghez. Az MKP előzetes feltételek árán válhatott a koalíció tagjává. Le kellett mondania az etnikai elvű autonómia követeléséről, az önálló magyar egyetem megalapításáról, és a Benes- dekrétumok miatt hátrányt szenvedett szlovákiai magyarok kárpótlásának igényléséről.3 Az ilyenfajta előzetes feltételek a második kormányzati ciklust4 is jellemezték. A 2002-es parlamenti választásokon azonban az MKP az előzőnél jobb eredményeket ért el,5 ezért a második kormányzati ciklusban az előzetes feltételek között nem szerepelt a magyar egyetem követeléséről való lemondás, sőt az MKP a 2002-es kormányprogramba belefoglaltatta a magyar egyetem létrehozásának kötelezettségét. A mindkét kormányban való részvételre vonatkozó előzetes feltételek jelezték, hogy az MKP kormányzati helyzetben sem mozoghat szabadon, tág politikai keretek között. A kisebbség helyzete a legnagyobb mértékben a többség jóindulatától függ, és ez ebben az esetben is érvényes. Az MKP kormányzatba való beemelése a szlovák „jóindulat" politikai megnyilvánulása volt még akkor is, ha ez jól felfogott bel- és külpolitikai érdekből történt. Az MKP kormányzati részvétele éppen a többségi-kisebbségi nemzeti társadalmi viszonyra gyakorolja - a bizalmatlanság enyhítése által - a legjelentősebb hatást. A Magyar Koalíció Pártjának a szlovák kormányban való részvétele nem csak szimbolikus jelentőséggel bír. Üzenet kifelé a nemzetközi színtérre és befelé, a szlovák társadalom felé is. Kifelé az integrációpárti politika megerősödésének, befelé a demokratikus politikai irányítás, a parlamentáris demokrácia elveinek betartására irányuló közös akaratnak a kifejezése. Az MKP kisebbségi pártként részt vesz és részt vállal a szélesebb értelemben vett társadalmi problémák megoldásában, és nem csupán a magyar kisebbség etnikai problémáival foglalkozik. Ez segíti a demokratikusan gondolkodó szlovákok magyarokkal szembeni bizalmatlanságának leküzdését. A kormányzati részvétel eredménye, hogy a magyarellenesség intenzitása hivatalos szinten csökkent, ami visszahatott a társadalomra is. Kevesebb idegesség, hisztéria kísért néhány olyan magyar megnyilvánulást, amelyet korábban, a Meciar-kormányok meglovagoltak.6 Bár a megtett lépések nem nagyok, mégis megindult az a folyamat, 30 Külügyi Szemle