Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 1-2. szám - KÖNYV- ÉS FOLYÓIRATSZEMLE - Boros Ferenc: Anton Hykisch : Ne féljünk a világtól
Könyv- és folyóiratszemle rák iránt; a szabadon elfogadott jogok tisztelete; az élet tisztelete; az igazság és jog keresése a megismerésben; a legfelsőbb értékek (szimbólumok) tiszteletéhez való jog. Hangsúlyozza, hogy gigantikus, szinte megoldhatatlannak tűnő feladatokról van szó. A fejlődés eljutott arra a fokra, amikor a problémákat hagyományos eszközökkel nem lehet megoldani. A mai világ problémáinak háromnegyed része az emberi tudathoz és akarathoz kapcsolódik, a megoldások is az emberi tényezőkre kell hogy irányuljanak. Végül a szerző összegzi a globális gondolkodás támpontjait, legfontosabb elemeit, melyek tömören az alábbiakban rögzíthetők: az ember autonóm, de nem független. A környezeti feltételek limitálják tevékenységét. Az emberi aktivitás és vágyak határtalanok, a planétánk adottságai azonban korlátoltak. A szellemi fejlődés és reprodukciója aránytalan: az emberiség egységből indult, de szétaprózódott. Jelenleg újra az egyesülés felé halad magasabb szinten. A globalizálódás bonyolult és ellentmondásos folyamat, amelyet lehet és kell is irányítani, befolyásolni. Az emberiség összetett állapotot mutat: a döntéseknél a globális komplexumot figyelembe kell venni. A piac lényeges eleme az egyesülésnek. Jelenleg az USA globális hegemón hatalom, de ez az állapot időleges. A politikai és gazdasági globalizálódás mellett végbemegy a civilizáció és kultúra globalizálódása is: helyi szinteken növekednek a konfliktusok. Nő a „nagyok" felelőssége a kompromisszum értékrend szerinti megkeresésében. A polarizáció (szegények, gazdagok, kis és nagy államok) miatt az ENSZ-nek mint az egyenrangú államok együttműködési fórumának a szerepe nő. Földünk stabilitását a „legfejlettebbek" együttműködése teremtheti meg (euroatlantizmus). A világ ma nyitott, és az lesz a jövőben is, nem kívánja az elszigetelődést. A világ még mindig veszélyes (betegségek stb.), ezért a harmónia ma még nem reális elvárás és lehetőség. A több információ nem jelent több boldogságot, jobb emberiséget (az etika fejlődése nincs közvetlen kapcsolatban a tudomány és technika fejlődésével). Az anyagi szint emberi megismerése nem jelenti, hogy alapjaiban megváltozik az ember lényege. Figyelmet érdemelnek a globális gondolkodással kapcsolatosan a szerző Szlovákiára mint térségünk kis államára vonatkozó megjegyzései, megállapításai. Szlovákia érdeke, hogy idővel felzárkózzon a fejlett nyugati országokhoz, ne olyan állam legyen, amelyet azok „vontatnak". Ehhez elkerülhetetlenül szükséges a múlt (a történelem) ismerete, és az, hogy a politika a földrajzi realitásokból induljon ki. Szlovákiának szűkebb hazája Közép-Európa, ezen belül Szlovákia a legkisebbek egyike. Függősége a többitől gazdaságilag és egyéb vonatkozásokban is erős, geopolitikailag az ország nagyon sebezhető. Ha globálisan gondolkodunk, akkor látni kell, hogy a jószomszédság alapvető érdeke az országnak. Szlovákia szomszédjai eltérő súlyúak (Ukrajna, Lengyelország, a standard nyugati Ausztria. Két olyan szomszédja (Csehország és Magyarország) is van, mellyel a történelem során a szlovákok egy államalakulatban éltek. Szlovákia jelentős kisebbséggel rendelkezik. A körülmények, a múlt tapasztalatai alapján is Szlovákia hajlamos az elszigetelődésre (megkésett nemzeti fejlődés, alacsony fokú urbani2 78 Külügyi Szemle
