Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 1-2. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Vida István - Zseliczky Béla: Az 1945. június 29-i szovjet-csehszlovák szerződés Kárpátaljáról
Dokumentumok Ukrajna kulturális és gazdasági fejlődését. Elmondható, hogy az elmúlt 20 évben, amíg velünk élt, viszonylag nagy fejlődést ért el és felvirágzott, amíg azt az bizonytan európai helyzet lehetővé tette. A csehek és szlovákok óriási többsége szövetségünket Kárpát- Ukrajnával mint magukra vállalt átmeneti gyámságot tekintette, amelyet, úgy tűnik mind addig sikeresen teljesítettünk, amíg kezünket a ránk támadó alattomos ellenség meg nem kötötte. Bekövetkezett az a pillant, amikor a Szovjetunió, a Vörös Hadsereg és a szövetségesek hősies erőfeszítéseinek eredményeként az ellenség teljes vereséget szenvedett, és hazánk, s vele együtt Kárpát-Ukrajna felszabadult. A történelmi események, amelyeknek tanúi vagyunk, megváltoztatták számos ország határait, és hazánk a Szovjetunió és Szovjet Ukrajna szomszédja lett. Népünk úgy érzi, eljött az ideje, hogy Kárpát-Ukrajna visszatérjen saját hazája - a Nagy Szovjet Ukrajna - ölébe, amely közös harcunkban a legnagyobb áldozatokat hozta, amelynek fiai sok vért vesztettek azért, hogy Vörös Hadsereg győzedelmes útján átkelhessen a Kárpátok megközelíthetetlen hegyláncain. Meg vagyunk győződve arról, hogy Kárpát-Ukrajna újraegyesülése anyaországával mindkét ország hasznára lesz, és elősegíti barátságunkat a nagy ukrán néppel. Azok a kötelékek, amelyek a múltban összefűztek bennünket ukrán testvéreinkkel a Kárpátok alatt, még megalapozottabbá teszik testvéri és baráti viszonyunkat a Szovjetunió népeivel. OFKL F. 06, op. 7, p. 51, gy. 838,36-37. o. Közli: Vnyesnyaja politika Szovjetszkovo Szojuza v period Otecsesztvennoj vojnü. Dokumneti és matyeriali. Politizdat. Moszkva, 1947. Tom III. 313-314. o. 14. Gyöngyösi János magyar külügyminiszter nyilatkozata Budapest, 1945. július 4. A közelmúlt napok legnagyobb eseménye Magyarország szempontjából kétségkívül Kárpát- Ukrajna csatlakozása Szovjet-Ukrajnához. Ez az esemény nem éri meglepetésszerűen a magyar közvéleményt, amely nagyon jól tudott a kárpátaljai ukránok egyesülési törekvéseiről, aminek már évtizedekkel ezelőtt hangot adtak, s amely a Vörös Hadsereg által történt felszabadulás után egyöntetűen és ellenállhatatlanul nyilvánult meg. Magyar szempontból három körülményt tartok fontosnak kiemelni: A magyar nép örömmel fogadja az ukrán nép teljes felszabadulását és egyesülését a szovjet-ukrajnai nagy anyaállammal. Meggyőződésünk, hogy ez az egyesülés nemcsak a Kárpát-medence és a Duna-völgye népeinek békés együttműködését mozdítja elő, de nagy léptekkel fogja elősegíteni magának a kárpát-ukrajnai népnek gazdasági és kulturális fejlődését is. Őszinte megelégedéssel tölt el, bennünket, hogy ez az egyesülés békés úton, az érdekelt államok és népek teljes megegyezésével jött létre, annak a demokratikus elvnek az alkalmazásával, hogy minden érdekelt lakos szabad elhatározásából dönti el, hogy melyik állam polgárságát választja, és melyik állam keretében óhajt élni. Talán nem megyünk túl a reális mérleglésen, ha ebből azt a következtetést vonjuk le, hogy hasonló elvek fognak érvényesülni más államok nemzetiségi politikájánál is a lenini-sztálini nemzetiségi elveknek megfelelőn.53 256 Külügyi Szemle
