Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)

2004 / 1-2. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Fejérdy Gergely - Garadnai Zoltán: Franciaország Európa-politikája és a francia-német együttműködés történeti gyökerei (1945-1963)

Franciaország Európa-politikája és a francia-német együttműködés történeti gyökerei

19 Bonnefous (2002) 23. Vö. Bossuat (1994) 113-118. o„ illetve du Reau (1996) 172-177. o.

20 Vö. Vaisse (2002) 21-26. o.

21 De Gaulle még ennél is tovább ment, és 1948. november 17-én a sajtó eló'tt kijelentette, hogy az angolszászok döntése nyomán létrejövő újabb német birodalom nem csupán Franciaország, de egész Európára számára súlyos következményekkel fog járni. De Gaulle: Discours et messages (1970), 229-231. o.

22 Soutou (2001) 200-201., 207-212. o., illetve Vö. Zorgibe (2002) 97-112. o.

23 Az Európa atyjaként is tisztelt Robert Schuman Lotaringia északnyugati határán született és élt, amely három nyelv és kultúra tökéletes ismeretét tette lehetővé számára. Ezek a tényezők nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy teljesen átérezze, megértse, és így megoldást keressen a francia-német problémára. Vö. L'Europe de Robert Schuman (2001).

24 Poidevin (1986) 208-209.0.

25 Binoche (1990) 113. o., Jean Monnet-ról bővebben: Bossuat (1994) 151-154. o.

26 Véleményünk szerint a montánunió létrehozásának történelmi jelentőségét az adja, hogy francia részről az I. Ferenc király koráig visszanyúló francia németpolitikával való szakítást mutatja, vagyis egy olyan alapvető külpolitikai stratégiaváltást jelentett, amely a hagyományos ellenségeskedéssel szemben az együttműködésre helyezte a hangsúlyt. Ennek megfelelően kell a jelentőségét értelmezni. A történelmi előzmények megértéséhez Vö. Berenger: Revue, 2002. 3. sz., 193-232. o.

27 Meg kell jegyeznünk, hogy egészen 1949-ig Magyarország és Lichtenstein is ehhez a közép-európai osztályhoz tartozott, de hazánkat a fenti időponttól kezdve a kelet-európai osztályhoz csatolták, amely egyértelműen azt jelezte, hogy Párizs véglegesen a szovjet érdekszférába sorolta a Kárpátmedencét. Vö. Baillou (szerk.) 683-684. o.

28 Kessler (1999) 97. o.

29 L'Europe de Robert Schuman (2001) 46-47. o.

30 Vö. Grosser (1989) 84-85. o.

31 Rouche: Revue, 1990. 1-2. sz., 40. o.

32 Uo. 44., 53. o.

33 Soutou (2001) 246. o.

34 Vö. De Gaulle: Discours et messages (1970), 565, 591. o.

35 Bonnefous (2002) 72-73. o.

36 L'Europe de Robert Schuman (2001) 66. o.

37 Soutou (1996) 14-15. o. Maga De Gaulle is megerősíti ezt a gondolatmenetet az 1953. november 12- én tartott párizsi sajtótájékoztatón. Vö. De Gaulle: Discours et messages (1970), 589-597. o.

38 Garabiol: Revue, 1990.1-2. sz., 62-65. o.

39 L'Europe de Robert Schuman (2001) 80-81. o.

40 A francia külügyminiszter, Mendés France sietett megnyugtatni Bonnt és egyben az angolszászokat is, hogy a francia kormány minden tőle telhetőt megtesz, hogy az EVK parlamenti elutasítása ne vezessen a német-francia viszony megromlásához. DDF 1954. N° 123.

41 Vö. Dulphy (2002) 53-70. o.

42 Francia diplomaták számára 1954-re nyilvánvalóvá vált, hogy a németek felfegyverzése elkerülhetetlen, habár a genfi négyhatalmi találkozó után nem tartották valószínűnek a szovjet agressziót, amivel az angolszászok ennek a folyamatnak sürgősségét magyarázták. DDF 1954. N° 1.

43 Grosser (1989) 120-121. o. Soutou (1996) 27-29. o. Soutou szerint a szerződés a két ország közötti közeledés és a valódi megbékélés kiindulópontja, mely egy valódi és őszinte kétoldalú együttműködés kezdetét jelentette minden területen. Ugyanakkor az eltérő nemzeti célokból, és érdekekből fakadó hátsó gondolatok az alábbi alapvető területeken jelentek meg: 1. az észak-atlanti szövetség szervezete és belső egyensúlya, 2. a Szovjetunióhoz való viszony, 3. a stratégiai és nukleáris problémák. Ezeket a megállapításokat támasztja alá az a körlevél is, amelyet a Quai d'Orsay küldött szét a nagykövetei tájékoztatására a párizsi szerződéssel kapcsolatban, DDF 1954. N° 298., ületve Franciaország németországi főbiztosának, Francois Poncet-nak a beszámolója is. DDF 1954. N° 305.

44 DDF 1956. II. N° 233.

45 DDF 1955. II. N° 67.

2004. tavasz-nyár

229