Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)

2004 / 1-2. szám - KITEKINTÉS - Pintér Attila: Mecsetek és katonai barakkok között. A politikai pártok evolúciója a török politikai rendszerben

Mecsetek és katonai barakkok között 119 Kalaycioglu 1997 120 A vallásos pártot a Rendpárt, majd az Üdvpárt, az etnikai alapon működő pártot az MHP jelentet­te. A török etnikai alapú MHP mellett a '90-es évek közepén megjelent a kurd etnikai alapú HA- DEP (Halkin Demokrasi Partisi-Népi Demokrácia Pártja). 121 Akgün: Parties, Party Systems and Democratic Consolidation 122 Rouleau 1993, 119-120. o. 123 Narli, Nilüfer: Turkish Cultural Identity and Its Integration with the European Community: Com­mon and Divergent Dimensions, Turkish Revieiv of Balkan Studies 1996/97 47-58. o. Az iszlám moz­galom a politikai elégedetlenség kifejezése a periféria tömegei részéről, amelyek a centrum elitjé­vel szemben gazdasági és politikai hátrányban vannak. 124 A gecekondu 1983-ban az ANAP mellé állt, de az ANAP által támogatott szabadversenyes kapita­lizmus és az öbölháború utáni gazdasági válság kiábrándította őket. 125 Akgün 2002 126 Kristiansen 1997 127 Lombardi 1997, 197. o. 128 Kalaycioglu 1997 129 üandar: Atatürk's Ambiguous Legacy 130 Poulton 1999 131 Az alapítók: Erői Yarar, aki 1999 májusáig a szövetség elnöke is volt, Ah Bayramoglu, aki Yarart kö­vette az elnöki székben, illetve Natik Akyol és Abdurrahman Esmerer voltak. 132 Narli 1999 133 A helyhatósági választások után a lakosság kétharmada olyan városban lakott, amelyet iszlámisták irányítottak. Lombardi 1997,191. o. 134 Akgün 2002 135 Akgün: Parties, Party Systems and Democratic Consolidation 136 Kalaycioglu 1997, Lombardi 1997,194. o. szerint a kampány során az ANAP és a DYP Refah-fóbi- ával dolgozott. 137 A Group of Developing Eights tagjai Törökország, Egyiptom, Irán, Pakisztán, Malajzia, Indonézia, Banglades és Nigéria voltak. 138 Az 1997-es katonai beavatkozás úgy vált ismertté, mint virtuális vagy posztmodem puccs, mivel a csapatok nem hagyták el barakkjaikat. Rouleau 2000,103. o. Egy 1997-ben, tehát a hadsereg diszk­rét beavatkozását követően készített közvélemény-kutatás szerint a lakosság leginkább a hadsereg­ben (71%), legkevésbé pedig a pártokban (30%) bízott. A kormányba és a nemzetgyűlésbe vetett bi­zalom 51-52%-os volt. A megkérdezettek 92%-a úgy vélte, a demokratikus kormányzás a legmeg­felelőbb az ország irányítására. Kubicek 2001 139 Kalaycioglu 1997 140 A Demokratikus Törökország Pártját a fillérrel nem szimpatizáló, az Igaz Út Pártjából kivált kép­viselők hozták létre. Vezetőjük, Hüsamettin Cindomk, alulmaradt az elnökségért folytatott küzde­lemben fillérrel szemben. 141 Az EU luxemburgi döntése megrázta Törökországot, ez növelte az Európával szembeni elutasítást éppen abban a pillanatban, amikor a törökök úgy érezték, külpolitikai téren lehetőségeik sokkal jobbak, mint bármikor. A szoros török-izraeli-amerikai együttműködés, valamint az Azerbajdzsán­nal, Grúziával és a közép-ázsiai török nyelvű államokkal kedvezően alakuló kapcsolatai miatt Tö­rökország eléggé erősnek érezte magát, hogy konfrontációt kezdjen Szíriával és jelezze, casus bel­linek tekinti a S-300-as rakéták ciprusi telepítését. 142 A DSP 22%-ot, az MHP pedig 19%-ot szerzett, ezzel 136, illetve 129 képviselőt küldhetett a nemzet- gyűlésbe. 143 Makovsky, Alan: Turkey's Nationalist Moment, Washington Quarterly, Autumn 1999, www.twq.com/autumn99/224Makovsky.pdf - továbbiakban Makovsky 1999. A HADEP az emlí­tett tartományokban 33%-ot kapott a nemzetgyűlési, 48%-ot a helyhatósági választásokon, és meg­szerezte 7 délkelet-törökországi nagyváros polgármesteri posztjait, országos eredménye azonban 2004. tavasz-nyár 153

Next

/
Thumbnails
Contents