Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 1-2. szám - KITEKINTÉS - Pintér Attila: Mecsetek és katonai barakkok között. A politikai pártok evolúciója a török politikai rendszerben
Pintér Attila ző vallásoktatással elárulta Atatürk szekuláris politikáját, amely megvédte őket a szunnita elnyomástól. A kihívásra reagálva az alevik liberális szunnita politikai tömörülésekhez csatlakoztak, amelyek befogadták, de nem nyelték el őket. A bektasikról bővebben: Ágoston Gábor-Sudár Balázs: Gül Baba, Bp. 2002 15 Poulton, Hugh: The Turkish State and Democracy, In: The International Spectator Volume XXIV. No. 1. January-March 1999, www.ciaonet.org/olj/iai/iai_99poh01.html - továbbiakban Poulton 1999 16 Qandar: Atatürk's Ambiguous Legacy 17 Lombardi, Ben: Turkey - The Return of the Reluctant Generals? In: Political Science Quaterly, Volume 112, Number 2, Summer 1997, 209. o. www.psqonline.org - továbbiakban Lombardi 1997 18 Rouleau, Eric: Turkey's Dream of Democracy, Foreign Affairs, November-December 2000, 104-105. o. - továbbiakban Rouleau 2000 19 1996 elején a vezérkari főnök utasította a tiszteket, maradjanak távol a katonák által látogatott mecsetektől, imádkozzanak otthon vagy nyilvános mecsetben, de ne uniformisban. Lombardi 1997, 211.0. 20 Rouleau 2000,109. o. Az OYAK a négy legnagyobb holding egyike, ám a többi holdinggal szemben az OYAK a legjövedelmezőbb, mivel mentes mindennemű adótól. A 30 ezer főt foglalkoztató vállalatok profilja a gazdasági élet majd minden területére kiterjed. 21 Rouleau 2000,110. o. 22 Zürcher, Erik-Jan: Turkey, A Modern History. London-New York 1993,107., 116., 139. o. - továbbiakban Zürcher 1993 23 A XIX. század '60-as éveiben kibontakozó reformmozgalmat, amelynek tagjai „ifjú oszmánok"-nak nevezték magukat, a Porta gyorsan felszámolta. A mélyen vallásos, patrióta ifjú oszmánok, akik nosztalgiával tekintettek a birodalom fénykorára, úgy vélték, a birodalom megreformálásakor az európai gyakorlat lemásolása helyett tekintettel kell lenni a hagyományos oszmán és iszlám értékekre. Megítélésük szerint a megoldás az alkotmányos, parlamentáris demokrácia bevezetése volt. A következő generáció diákjaira nem csupán az ifjú oszmánok eszméi, de az alkotmányos és liberális gondolatok is hatottak, így nem meglepő, hogy 1889-ben a katonaorvosi iskola diákjai létrehozták az Oszmán Egység Társaságát (Ittihad-i Osmani Cemiyeti), amelynek célja az alkotmányos rend és parlamentáris demokrácia bevezetése volt. Néhány évvel később a lassan bővülő szervezet néhány tagját a Porta letartóztatta, a többiek azonban Párizsba emigráltak, ahol létrehozták Egység és Haladás Bizottságát (Ittihat ve Terakki Cemiyeti), amely franciául Jeunes Turcs-nek, ifjútörököknek nevezték magukat. A mozgalom akkor vált jelentőssé, amikor 1907-ben egyesült az 1906-ban Sza- lonikiben egy postai hivatalnok, Mehmed Tálát hathatós közreműködésével, köztisztviselők és katonatisztek részvételével megalakult Oszmán Szabadság Társasággal (Osmanli Hiirriyeti Cemiyeti). Az új szervezet a párizsi csoport nevét vette fel, így, Egység és Haladás Bizottság (Ittihat ve Terakki Cemiyeti) néven működött tovább. 1908-ban az ifjútörök mozgalom magához ragadta a hatalmat és alkotmány kiadására kényszerítette Abdülhamid szultánt. Bár a Porta 1909 tavaszán ellenforradalommal próbáltra meg visszaszerezni hatalmát, az ifjútörökök a szultán lemondatásával, V. Mohamed utódlásával reagáltak, ami azt jelentette, hogy a birodalom gyakorlatilag alkotmányos monarchiaként működött tovább. 1913-ban a Balkán-háborúk idején a mozgalom belső vezetői úgy vélték, időszerű a hatalom koncentrálása, így egy palotaforradalmat követően Enver, Tálát és Cemal, az ún. triumvirátus vált a legfontosabb döntéshozó hatalommá, amely a világháború végéig irányította a birodalmat. (A szakirodalomban egyaránt elfogadott az ifjútörök és az unionista kifejezés is. Magam az előbbit használom munkámban.) 24 Törökországban az 1934-es névreform után mindenkinek vezetéknevet kellett felvenni. Amegkü- lönböztethetőség kedvéért valamennyi személy esetében zárójelben közlöm felvett családnevüket. 25 Zürcher 1993,143. o. A „hürriyetperver" szó pontos jelentése „szabadságszerető". 26 A fiatal tábornok nem tartozott a szervezet legfelső vezetéséhez. A birodalmat 1913 júniusa óta irányító triumvirátus tagjai - Enver, Tálát, Cemal - közül, csak utóbbival volt korrektnek nevezhető kapcsolata. Enverrel, aki a szultán és a nagyvezír után a birodalom harmadik ember volt, sőt V. Mehmed unokahúgával 1914. március 5-én megkötött házassága révén az uralkodói családnak 148 Külügyi Szemle