Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 1-2. szám - KITEKINTÉS - Pintér Attila: Mecsetek és katonai barakkok között. A politikai pártok evolúciója a török politikai rendszerben
Pintér Attila Az Igazságpártnak nem sikerült hatékonyan kezelni a kommunista fenyegetéstől tartó vallásos, konzervatív emberek félelmét. A párt érzékeny volt ugyan a vallás iránt, de a felemelkedett polgári elemeket (nagytőkések, tartományi polgárság) képviselte, akiktől a hagyományos középosztály a gyors modernizáció miatt saját helyzetét féltette.83 A vallásos, konzervatív csoportok aggodalmaira a Nemzeti Mozgalom Pártja (Mil- liyetqi Hareket Partisi-MHP) és a Nemzeti Rendpárt (Milli Nizam Partisi-MNP) fogalmazta meg a választ. E pártok nem a kemálista elitből származtak, nem annak soraiból váltak ki, mindkettőt a török berendezkedés kritikája jellemezte. A hegemóniáját féltő politikai elit az ultranacionalista MHP-t fasisztának, míg a vallási konzervatív Rendpártot reakciósnak nevezte.84 Az 1970 januárjában megalakuló Rendpárt az anatóliai vallási konzervatív szunnitákat, kiskereskedőket és kézműveseket képviselte, akik hiába vártak a modernizáció kedvező hatásaira. A bázis másik részét a legálisan működő vagy törvényen kívüli vallási rendek tagjai alkották. A párt elnöke az Igazságpárt korábbi képviselője, Necmet- tin Erbakan lett, aki két független képviselővel együtt alapította meg a szervezetet. Erbakan 1969-ben a Kereskedelmi és Iparkamarák Uniójának elnöke lett, miután magára vállalta a kormány gazdaságpolitikáját kritizáló kistulajdonosok szószólójának szerepét. Az 1969-es választásokon a vallási konzervativizmus fellegvára, Konya független képviselőjeként került a nemzetgyűlésbe. A Rendpártot a második katonai beavatkozás után, 1971. május 20-án betiltották, mert megsértette az alkotmány laicitásra vonatkozó elvét. A szervezet választói bázisa azonban nem maradt sokáig párt nélkül: 1972 októberében megalakul a Nemzeti Üdvpárt (Milli Selamet Partisi), amelyet a naksiben- di és a nurcu rend is támogatott. Bár az Üdvpárt elnöke névleg Süleyman Arif Emre, igazi vezetője Necmettin Erbakan volt, aki okult az antiszekuláris politikát nyíltan hirdető Nemzeti Rendpárt kudarcából, egyúttal tudatában volt annak, hogy a piacgazdaság erősödése mennyire megváltoztatta Anatólia hagyományos társadalmi-gazdasági berendezkedését. Az új párt kisebb hangsúlyt helyezett a vallásra, iszlám fundamentalizmus helyett iszlám szocializmust hirdetett, külpolitikai törekvéseiben hangsúlyt fektetett az arab és más muszlim országokkal való kapcsolatokra. Az eredmény kézzelfogható volt: az 1973-as választásokon a párt a harmadik helyen végzett, és 48 képviselőt küldhetett a nemzetgyűlésbe. A Nemzeti Mozgalom Pártjának elődjét, a Köztársasági Nemzeti Parasztpártot (Cumhuriyetqi Köylü Milli Partisi) 1958-ban alapította Osman Bölükbasi konzervatív tömörülésként.811 Az 1960-as katonai puccs értelmi szerzője, Alpaslan Türkes, miután 1964-ben sikertelenül kísérletezett saját párt alapításával, tíz volt tiszttársával egyetemben 1965 tavaszán belépett a Köztársasági Nemzeti Parasztpártba, majd ugyanabban az évben keresztül vitte elnökké választását. Vezetése alatt a szervezet, amely 1969. február 9-én a Nemzeti Mozgalom Pártja nevet vette fel, ultranacionalista párttá vált. A párt programját Alpaslan Türkes „basbug" (fővezér) kilenc pontban (Kilenc Fény Dokt132 Külügyi Szemle
