Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 1-2. szám - KITEKINTÉS - Pintér Attila: Mecsetek és katonai barakkok között. A politikai pártok evolúciója a török politikai rendszerben
Pintér Attila két épített európai típusú városi parkokkal, szökó'kutakkal, teázókkal. Az elnök szobrai mellett megjelentek a mozik is, amelyek némafilmeket játszottak.44 Jelentősen visszaesett a gazdaság teljesítménye, a Török Köztársaság csupán 1930-ra érte el az 1913-as termelési szintet. A népesség csökkenése és a gazdasági visszaesés mellett két kedvező fejleményről is be kell számolni: Az Oszmán Birodalom jelentős mennyiségű hadi kölcsönt vett fel a világháború során, de a hitelező, az ugyancsak a vesztesek oldalán harcoló Németország a 170 millió fontnyi oszmán adósságot soha nem tudta behajtani, azt gyakorlatilag leírták. Más volt a helyzet az 1914 előtt felvett oszmán állam- adóssággal. A lausanne-i békeszerződés értelmében az összeget elosztották a birodalom utódállamai között, Törökországra a teljes összeg 65%-a, 78 millió font jutott.45 Törökország a köztársaság proklamálásakor nem volt nemzetállam. Az orosz expanzió elől a XVIII. század óta folyamatosan érkeztek a birodalom területére menekültek: 1774 után krími tatárok, az 1860-as évektől különböző kaukázusi (abház, cserkesz, csecsen) csoportok. Az Oszmán Birodalom felbomlási folyamatának velejárójaként rengeteg muszlim menekült a Balkánról Anatóliába: 1878 után bosnyákok, a Balkánháborúkat követően törökök, görögök, szerbek, macedónok, albánok, bolgárok.46 A menekültáradat 1921-39 között tovább tartott, ekkor összesen mintegy 720 ezer fő érkezett Törökországba, elsősorban a Balkánról. A migráció megkönnyítése érdekében Törökország kétoldalú egyezményeket írt alá Görögországgal, Bulgáriával és Romániával.47 1923-1950 Az 1920-30-as években Kemál szekuláris reformokkal, az oszmán birodalmi múlt felszámolásával próbálta meg Törökországot nyugati típusú köztársasággá formálni. A modern, homogén nemzetállam kialakításának egyedüli módja az etnikai-kulturális különbségek megsemmisítése, a kohézió erősítése volt. A kemálizmus hármas definícióval határozta meg a török nemzetet. Az első a területi elv volt, ezt az 1924-ben elfogadott alkotmány fogalmazta meg, amelynek értelmében Törökország minden lakója török volt. A második szempontot a vallás jelentette. A millet-rendszer48 örökségének köszönhetően a kemálizmus valamennyi törökországi törökre törökként tekintett. Mivel minden török muszlim volt, de nem minden muszlim volt török, ez feszültségekhez vezetett. A harmadik definíciót az etnikai-vallási szempont képezte. A kemálizmus törökként tekintett arra, aki etnikai szempontból török volt, a nem törököket pedig vallásilag osztotta muszlimokra és nem muszlimokra.49 A Kemál által megfogalmazott alapelvek - republikanizmus, nacionalizmus, populiz- mus, revolucionizmus, szekularizmus, etatizmus - nem csupán a reformok és a Köztársasági Néppárt programjainak alapját képezték, de később valamennyi szekuláris párt 124 Külügyi Szemle
