Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 1. szám - KÖZEL-KELET - Csicsmann László: Az "iszlám versus Nyugat" diskurzus a globalizálódó médiában
/Íz „iszlám versus Nyugat" diskurzus a globalizálódó médiában kábítószer terjedésének, a bűnözésnek és a hazai gazdaság állapotának. A külpolitikai kérdések iránt szinte teljes érdektelenséget mutatott az amerikai társadalom. Az iraki invázió gyorsan megfordította a sorrendet, és az Irak elleni háború uralta hónapokon át mind a nyomtatott sajtó, mind az elektronikus média címlapjait. Az öbölháborút követően, 1991 tavaszára szinte nyomtalanul eltűnt a napirendről, és így az átlagember sem foglalkozott többé vele (Iyengar-Simon, 1994, 176-178. o.). Said munkájával kapcsolatosan természetesen számos kritikát megfogalmazhatunk, ugyanis bizonyos esetekben - akárcsak a média világa az iszlámmal kapcsolatosan - a neves szerző írásai túlzásokat, leegyszerűsítéseket tartalmaznak. A „Covering Islam" című munka első kiadását 1981-ben élte meg, azaz az azóta eltelt több mint két évtized óta jelentősen megváltoztak mind az iszlám civilizáción belüli, mind a Nyugaton belüli nézetek. Leegyszerűsítésnek tekinthető az orientalista gondolkodás túlértékelése, és hegemén szerepének hangsúlyozása, ugyanis Said eltekint attól, hogy a nyugati civilizáción belül a domináns diskurzus mellett számos alternatív nézet fogalmazódik meg az iszlámmal kapcsolatosan, már-már teret nyitva egy alternatív diskurzusnak is, amely valóban csak foszlányokban mutatkozik a média világában, ugyanakkor a külpolitikai döntésekre nyomást gyakorolhat. Said bírálható továbbá amiatt is, hogy nem térképezte fel azt, hogy az iszlámon belül milyen diskurzus létezik a nyugati civilizációval kapcsolatosan. Mindazonáltal egyetérthetünk azzal a felvetéssel, hogy folytonosság létezik az iszlámról való nyugati gondolkodás egyes stációi között, és ez napjainkban leginkább a média leegyszerűsítő képeiben jelenik meg. Milyen leegyszerűsítő feltételezésekkel él a média? 1. Az iszlám civilizáción belül létezik egy sajátos iszlám terrorizmus, amely dzsihá- dot indíthat bármelyik pillanatban a Nyugat ellen. Ezen hangok különösen 2001. szeptember 11. után erősödtek fel. 2. Az iszlám fundamentalizmus megerősödése antiszemitizmust hordoz magában, illetve a fundamentalizmus előretörése a náci és kommunista ideológiákkal vethető össze. 3. A leggyakoribb feltételezés az, hogy az iszlám egy monolit egységet képez, létezik egy pániszlám konspiráció, amely a nyugati értékek ellen száll síkra. 4. Az iszlám vallás az oka az iszlám civilizáció elmaradottságának. Az iszlám alapvetően egy fejlődést gátló tényező, szemben a nyugati értékek felsőbbrendűségével. Gyakran a civilizáció versus barbárság/civilizálatlanság összehasonlításával élnek a tudósítók. IH1. Az erőszak és az iszlám összekapcsolása a médiában Az 1990-es évtizedet és az ezredfordulót egyaránt végigkísérte a lokális jellegű erőszakos terrorcselekmények megjelenése, amely nemzetközi, azaz egy globális diskurzus keretében kap jelentéstartalmat. A formálódóban lévő világközvélemény - teljes joggal 2003. tavasz Külügyi Szemle 87
