Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 1. szám - KÖZEL-KELET - Csicsmann László: Az "iszlám versus Nyugat" diskurzus a globalizálódó médiában
Csicsmann László rú végéig. 2. Az 1990-es évek eseményei egészen 2001. szeptember 11-éig. 3. Az Egyesült-Államokat ért terrortámadás médiában történő reprezentációja. Az első két periódusra vonatkozó információk elsősorban másodelemzésből származnak, míg 2001. szeptember 11-éré vonatkozóan a szerzőnek az írott sajtótermékek körében végzett saját kutatására támaszkodik. Nem célom azonban annak bemutatása, bogy az iszlám országokban milyen jellegű kép él a nyugati civilizációval kapcsolatban, holott ez esetben is számos sztereotípia fogalmazódik meg a „másik" értékrendszerével való szembesülés alapján. Ennek a Nyugat-képnek a muzulmán országok médiájában megjelenő aspektusairól külön tanulmányt lenne érdemes készíteni (lásd Ahmed, 1993.). A következőkben a tanulmány kísérletet tesz annak bemutatására, hogy milyen jellegű sztereotípiák húzódnak meg a nyugati civilizáció iszlámról alkotott percepciója mögött. I. A globális média és a globális közvélemény A hidegháborút követő nemzetközi rendszer sajátosságait feltérképezve, közhelyszámba megy az a megállapítás, amely szerint az 1990-es években egyszerre van jelen az államközi kapcsolatokban a globalizáció és a látszólag ezzel ellentétes lokalizáció folyamata. A nemzetközi rendszerben egyidejűleg és nem egymást kizáróan mennek végbe ezen folyamatok. Ez a helyzetértékelés a média fejlődésére is igaz, ugyanis a technikai lehetőségek kiszélesítésével, a kulturális hatások jelentőségének növekedésével, a határokon átívelő kapcsolatok kiszélesítésével megnyílt az út a média globalizálódása előtt. Elég csak utalni az úgynevezett CNN-jelenségre, amelynek öbölháborúról szóló híradásait a világ minden pontján, ugyanazon időben lehetett nézni. Kétségtelen tény, hogy számos média-orgánum ma már a világ bármely pontján beszerezhető, nézhető, hallgatható és véleményformáló hatása az egész glóbuszra kiterjedhet. Ezzel egy időben viszont a média terén is megjelenik a lokális értékek előtérbe kerülése. Szintén kézenfekvő lehet a CNN példáját megemlíteni, amelynek számos helyi (arab, indiai, ázsiai stb.) változata van, és így a globálissal szemben, inkább a helyi értékekhez igazodik. Ugyanez a helyzet a nyomtatott sajtóval is, habár ha az Economist vagy a Newsweek esetét szemléljük, itt a lokalizálódás nem annyira egyértelmű. Ennek ellenpéldájaként felhozható, hogy mindkét hetilap jelentős mennyiségű „helyi", Európán kívüli eseménnyel foglalkozik. A média globalizálódásának témáját tekintve különösen két tényező hatását emelném ki. Az egyik a technológiai forradalom, amely az infrastruktúra oldaláról lehetővé tette a világméretű folyamatok kibontakozását. Mindenképpen említést érdemel az olajválságot követő telekommunikációs forradalom, a számítógép, a műholdas technika forradalma, a digitalizálódás, az internet elterjedése stb., amely mérföldkőnek bizo82 Külügyi Szemle
