Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 3. szám - EURÓPA - Boros Ferenc: A "visegrádi együttműködés" és perspektívája
A „visegrádi együttműködés" és perspektívája Az együttműködés eredményeinek minősítése Amikor az újjászervezett V4-ek elmúlt években kifejtett tevékenységét és ennek eredményeit értékeljük, akkor itt inkább csak a globális megállapításokra szorítkozhatunk. Úgy vélem, nem járunk messze az igazságtól, ha úgy fogalmazunk, hogy e négy ország az együttműködés révén jelentős, maradandó sikereket, eredményeket ért el. Részben az integrációs folyamat elősegítése terén, részben az együttműködésre vonatkozó megkötött államközi megállapodások révén, amelyek tartósan, a későbbiekre nézve is biztosítják e csoport különleges kapcsolatait. Általában megállapítható, hogy a visegrádi országok életében és együttműködésében 1999 után egy dinamikus, tartalmas és egy ideig viszonylag zavartalan periódus következett be. Politikai síkon mindenekelőtt az integráció területén tett közös előrehaladásról kell szót ejteni, amelyhez a visegrádi országok közötti legfelsőbb és alsóbb szintű koordinációs kapcsolatok jelentősen hozzájárultak. E folyamat eredményei 2002 utolsó hónapjaiban lemérhetők voltak, amikor döntés született a visegrádi országok felvételéről az Európai Unióba, valamint Szlovákia NATO-tagságáról. Szlovákia gyors ütemben zárkózott fel a másik három ország mögé, és rövid idő után joggal lehetett feltételezni (s ezt az integrációs szervezetek is úgy látták), hogy ezeknek az országoknak megvan az esélyük arra, hogy egyidejűleg és elsőként kerüljenek be az EU-ba. 2000 folyamán a visegrádi négyek vezetői külön találkoztak s tárgyaltak Gerhard Schröder német kancellárral lengyel földön, Lionel Jospin francia miniszterelnökkel Budapesten, Toni Blair brit miniszterelnökkel Varsóban, Ezeken a találkozókon az újjászervezett visegrádi csoport magas fokú elismerést és az integrációs előrehaladás szempontjából jelentős biztatásokat kapott. A befelé irányuló együttműködésnek kiemelkedő jelentőségű eseménye volt a Visegrádi Alap létrehozása (2000. jűnius, Prága), amely hatékony és racionális együttműködést alapozott meg a közös érdekű projektek támogatásával. Kulturális téren is fontos döntések születtek és kezdődtek el („visegrádi év" 2000- ben, színházfesztiválok, például Nyitrán stb.). A tárcák szintjén rendszeres és eredményes munka folyt. Az együttműködés ösztönzést adott a regionális, euro- régiós kapcsolatok bővítésének. A tihanyi csúcsértekezlet (2000. augusztus) érdemben foglalkozott térségünk infrastruktúrájának kérdéseivel, és hangsúlyozottabban emelte ki a tanácskozás a közép-európai identitás erősítésének a fontosságát. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy az elmúlt időszak sem volt zavartalan, törésvonalak továbbra is vannak, ami azt mutatja, hogy még ma is élnek és hatnak a múlt negatív örökségei, a mindvégig megmutatkozó érdekkülönbségek. 2003. ősz 83
