Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 3. szám - EURÓPA - Arday Lajos: Jugoszlávia vagy Nagy-Szerbia? Szerb nemzeti identitás és (kül)politika
Arday Lajos 15 Niederhauser Emil: Kelet-Európa története. História-MTA, Budapest 2001,134-135. o. 16 Amelyért majd több hónapos véres harcot vívnak az albánok és a montenegróiak a Balkán-háborúkban 1912-13-ban. 17 A szerbek és Szerbia küldetése, A szerb nagyság és erő alapjai (1870). 18 Ábrahám-Stekovics, i. m. 17-18. o. 19 Az Isonzo-Soca völgye, Isztria, Fiume-Rijeka, adriai szigetek, Zára-Zadar. 20 A többi délszláv: a bolgár-macedónok, a bosnyák és szandzsáki muzulmánok, valamint a kisebbséggé váló albánok, törökök, magyarok és németek sokmilliós tömegének véleményére sem ott, sem Párizsban senki nem volt kíváncsi. 21 Miután az 1916-os bukaresti megállapodás az egész Bánságot Romániának ígérte a Tiszáig. 22 1918 és 1941 között az egyetlen nem szerb miniszterelnök volt (néhány hónapig) a szlovén Korosec; 1938-ban a 165 tábornok közül 163 szerb-montenegrói volt. 23 Ábrahám-Stekovics, i. m. 20. o. 24 1868 után Horvátország-Szlavónia széles körű „Home Rule"-lal, saját parlamenttel, közigazgatással, igazságszolgáltatással, oktatással, (katolikus) egyházi szervezettel és horvát vezényleti nyelvű hadseregegységgel (domobranstvo) rendelkezett. 25 író, diplomata; A délszláv ideológia: amit a délszláv eszméről tudni kell (1942). 26 író, az 1986-os akadémiai Memorandum egyik szerzője; az 1990-es évek elején Jugoszlávia államelnöke. 27 A halál ideje (1972-79), idézik: Ábrahám-Stekovics, i. m. 21. o. 28 V. Cubrilovic: A kisebbségi kérdés az új Jugoszláviában, Híd, 1996. december, 1044. o. 29 „A Volksdeutscherekkel Jugoszláviában egyszer s mindenkorra rendezni kell a számlát. Erre rászolgáltak azzal, hogy nem voltak lojálisak ahhoz az államhoz, amelyben éltek, hogy kegyetlenkedtek, hitszegők, fosztogatók és könyörtelenek voltak. Már az első világháborúban a magyarok arról voltak hírhedtek, hogy kegyetlenkedtek Szerbiában, és erőszakoskodtak a vajdasági szerbekkel. Amikor a magyar katonaság 1941-ben bevonult a Bácskába, azonnal megkezdte népünk rendszeres irtását. A magyar katonaság már 1941 áprilisában mészárlást végzett Újvidéken, Zomborban és a titeli járásban. A fő uszítok és feljelentők az itteni magyarok voltak. 1941 végén és 1942 elején a bácskai szerbek öldöklése megismétlődött. A számítások szerint a Bácska megszállása idején 20-25 000 szerbet öltek meg. Nem Ids szerepe volt ebben a bácskai magyar kisebbségnek. Amikor 1941 tavaszán a német gépesített hadtestek betörtek Koszovóba és Metohijába, az egész arnauta közösség fegyvert ragadott, és melléjük állt. A németek által felfegyverzett arnauták kíméletlenül kiürítették az ottani szerb falvakat. Házak ezreit gyújtották fel, a lakosokat mindenükből kifosztva üldözték el." V. Cubrilovic, i. m. 1046-1047. o. 30 A gondolat nem új. Minisztertanácsi ülésen hangzott el az 1920-as években - állítólag Pasic szájából is - az a megállapítás, hogy a szerbeknek már a megszállás első napjaiban, tehát 1918 novemberében, le kellett volna számolni a Vajdaság más nemzetiségeivel. Más alkalommal újságírók előtt jelentette ki: „Egyetlen éjszaka kellene valamennyit legyilkolni." Mesterházy Ambrus: Rabok vagyunk mostanáig... Horizont, Bp. é. sz. (kb. 1928) 124. o. 31 „Háborús magatartásuk miatt el kell venni tőlük minden kisebbségi jogot. Kíméletlenül hadbíróság elé kell állítani minden olyan kisebbségit, aki bármilyen módon a megszállók szolgálatában volt. Számukra gyűjtőtáborokat kell létesíteni, vagyonukat elkobozni, családjukat szintén táborba küldeni. (...) A kisebbségek tisztogatásánál külön figyelmet kell fordítani az értelmiségre és a gazdagabb társadalmi rétegekre. Ezek voltak velünk szemben a legrosszabbak." 32 „Szövetségeseink is arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a kisebbségi kérdést ebben a háborúban átköltöztetéssel kell megoldani." 33 V. Cubrilovic, i. m. 1048., 1050-54., 1057., 1059. o. 34 Jellemző az usztasák által felállított jasenovaci táborban elpusztult szerbek, kommunisták, zsidók és cigányok körüli számháború: hivatalosan ez 250 ezer, de Tudjman egyik könyvében 80 ezret mutatott ki. 35 Korhecz Tamás: Gondolatok, melyek lángra lobbantották a Balkánt, Pro Minoritate, 1999. tél, 108. o. 68 Külügyi Szemle
