Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 3. szám - EURÓPA - Arday Lajos: Jugoszlávia vagy Nagy-Szerbia? Szerb nemzeti identitás és (kül)politika
Jugoszlávia vagy Nagy-Szerbiai Szerb nemzeti identitás és (kül)politika megakadályozni a szerbek és a horvátok csatlakozását anyaországukhoz. A kérdés csupán az, milyen formában és milyen határokkal történik ez meg. Egy lehetséges cserealku körvonalai kezdenek kibontakozni: a Boszniai Szerb Köztársaság (vagy csak annak keleti fele, amely határos Szerbia-Montenegróval) a Jugoszláviához/Szerbiához való csatlakozása fejében ez utóbbi lemondana Koszovóról, elismerve annak függetlenségét. Egy másik lehetséges variáns szerint a Banja Luka-i „európaibb" rész integrálódna (Brckó- val vagy anélkül) a Bosnyák-Horvát Föderációba, amelyen belül nagyjából azonos számú horvát és szerb élne. Földrajzi-közlekedési-gazdasági érvek szólnak emellett, mert a terület a Szávától délre Horvátországgal határos. Ez a maradék, etnikailag kiegyensúlyozott föderáció lépte szorosabb államközi viszonyra Horvátországgal, megakadályozva ezzel egy muzulmán fundamentalista hídfőállás létrejöttét Európában. Montenegró kiválása Az Európai Unió nyomására,}. Solana közreműködésével született belgrádi megállapodás (2002. március 14.) a szerb és a montenegrói vezetés között nem rendezte, csak elodázta Montenegró függetlenné válását. Miért destabilizálná ez a Balkánt? A kisebbik, utolsó jugoszláv tagköztársaság önálló állami léte sokkal kevésbé befolyásolná a félsziget gazdaságpolitikai helyzetét, mint a sokkal nagyobb jelentőségű és csak látszólag rendezett boszniai és albán/koszovói probléma. Nem is szólva arról, hogy már évek óta önálló államként funkcionál: a Belgrád által bevezetett gazdasági embargó ellenére talpon maradtak, sőt a GDP és az életszínvonal 30-40%-kal magasabb, mint Szerbiában. A dinár helyett a német márka, majd az euró a fizetőeszköz; önálló vámterület, s vámszabályai EU-konformok (a behozatali vámok mértéke egytizede a szerbiainak) s ezeket az előnyöket nem akarják elveszíteni. Hadserege ugyan nincs, de rendőrsége ellenőrzi a határokat. A fiatalok többsége az önállóság híve. Egy, már 1990-ben megfogalmazott petíció a nemzeti (autokefal) ortodox egyház függetlenségének visszaállítását követelte, amelyet 1920-ban számoltak fel. A nem egészen 14 ezer km2 területű, valamivel több mint 600 ezer lakosú kis köztársaság nagy része terméketlen hegyvidék, de a kiváló természeti adottságokkal rendelkező tengerpart idegenforgalma - normális körülmények között - az egész országot el tudná tartani. A nyilvánvaló gazdasági érdekek ellenére a montenegrói társadalom a kiválás kérdésében megosztott. Ok szerbebbnek tartják magukat a szerbiai szer- beknél (székely-magyar analógia), s valóban, a megközelíthetetlen hegyvidéken az oszmán-török hatalom csak névleges volt: az ott lakók - az albánokhoz hasonlóan - évszázadokon át élték, törzsi-nemzetségi szervezetben, a mindenkori központi hatalomtól független félnomád-félrabló életformájukat. Saját állami hagyománnyal rendelkeznek: az 1878-as berlini kongresszuson a nagyhatalmak - Szerbia és Románia mellett 2003. ősz 65
