Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 3. szám - EURÓPA - Sáfi Csaba: Néhány szó az Oroszországi Föderáció külföldön (határon túl) élő honfitársakkal kapcsolatos állami politikájáról szóló szövetségi törvényéről
Sáfi Csaba • mind az OF, mind a föderáció jogalanyainak államhatalmi szervei - az OF nemzetközi szerződéseivel, törvényeivel összhangban, illetve más államok ilyen irányú törvényeinek figyelembevételével - támogatásban részesítik a honfitársakat életformájuk (mindennapi életük) elválaszthatatlan részét képező kulturális és nyelvi örökség megőrzésében és továbbfejlesztésében, illetve abban, hogy minden oktatási szinten egyenlő feltételekkel részesülhessenek anyanyelvi képzésben. • Az államhatalmi szervek (szövetségi és jogalanyi) azokban a külföldi államokban, ahol ez már megvalósult, több területre kiterjedő együttműködést építenek ki a honfitársak nemzeti-kulturális autonómiáival, segítséget nyújtanak a honfitársak ilyen irányú szervezeteinek, központjainak, illetve hozzájárulnak az OF és honfitársak közötti kulturális cseréhez. • Mivel Oroszország nem nemzetállam, vagyis nemcsak az orosz etnikumhoz tartozóknak, hanem más, az ország területén élő, de anyaországgal nem rendelkező népeknek, ?iemzeteknek is az anyaállama, a cikkely külön szól a nem orosz nemzetiségű honfitársakról - az OF nemzeti nyelveinek megőrzéséről. (Ebbe a csoportba tartoznak pl. a volgai tatárok, csuvasok, baskírok, komik, ingusok vagy akár a csecsének. Ugyanakkor nem tartoznak ebbe a csoportba a több mint négymillió fővel rendelkező ukránok, hiszen nekik Ukrajna meglétével ma már létezik önálló anyaállamuk.) Ennek értelmében az ÖF elősegíti az oroszországi nemzetiségekhez tartozó honfitársak anyanyelvi oktatásban való részvételét - amelybe beletartozik Oroszország történelmének és az orosz kulturális örökségnek az oktatása is -, illetve az ezen nyelveken történő információhoz való hozzáférést. Ennek érdekében intézkedéseket hoznak a tanárok képzése, a tankönyvellátás érdekében, segítséget nyújtanak helyi, hivatalosan is akkreditált iskolák alapításában, illetve az oroszországi oktatási intézményeknek külföldi fiókintézmények létrehozásában. • A törvény lehetővé teszi a honfitársak számára, hogy kulturális, tudományos és információs célból igénybe vegyék a külföldi orosz tudományos és kulturális intézeteket. • A közép- és felsőoktatás kiemelt kezelését jelzi, hogy az államhatalmi szervek elősegítik azt, hogy a volt szovjet állampolgárok (lásd a törvény negatívumainál is!) az orosz állampolgárokkal egyenlő feltételekkel vehessenek részt a közép- és felsőoktatásban, beleértve a tudományos fokozat megszerzését is, illetve amennyiben a külföldi állampolgárok állami finanszírozású oktatásban való részvételére vonatkozóan kvótákat állapítanának meg, abban az esetben kötelezően figyelembe fogják venni a honfitársak érdekeit. • Az orosz nyelv posztszovjet területen betöltött szerepére és erősítésére utal a fejezet azon kitétele, amely az egységes oktatási térség kialakításával kapcsolatos és ahol az OF képviselni fogja a honfitársak ezen irányú érdekeit. Az OF törekszik továbbá arra, hogy a diplomák kölcsönös elismeréséről nemzetközi szerződéseket írjon alá a FÁK-tagállam okkal és a balti köztársaságokkal. 14 Külügyi Szemle
