Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 1. szám - KÖZEL-KELET - Gazdik Gyula: Az izraeli pártrendszer fejlődésének főbb jellemzői
Gazdik Gyula közfelfogásban az 1973-as arab-izraeli háború után a nemzeti elem javára jelentős hangsúlyeltolódás ment végbe. Ez a szefárd zsidóknál egybeesett etnicitásuk, korábbi tradícióik markánsabb vállalásával. A két irányzat közt kapcsolódás jött létre, mely a Likud 1977-es hatalomra kerülése után a politikai színtéren is fokozottan jelentkezett. A zsidóság e két csoportja közt fennálló szakadék mellett a társadalmon belüli kohéziót az Izraelben és a megszállt területeken élő arabokhoz fűződő viszony, az e téren jelentkező konfliktus is érzékenyen érintette. E folyamatok közvetve vagy közvetlenül befolyásolták az izraeli parlamentarizmus fejlődését. Törvényi keretek, a pártrendszer általános jellemzői Izrael ama országok közé tartozik, amelyeknek nincs állandó alkotmányuk. A cionizmus államalapító célkitűzéseivel eredetileg egyet nem értő ultraortodox csoportok és a nacionalisták közti kompromisszum a vallás és az állam sajátos összefonódásához, az alkotmányról szóló döntés elhalasztásához vezetett. Áthidaló megoldásként 1950 júniusában elfogadtak egy határozatot arról, hogy az alkotmány fejezeteit a parlament külön külön fogja jóváhagyni, s ha mind elkészül, akkor ezt tekintik majd az ország alkotmányának. Az első sarkalatos törvény 1958-ban a 120 fős képviselőház munkáját szabályozta, ezt követően a kilencvenes évek derekáig 10 alaptörvény fejezet született.4 Az ország 120 fős egykamarás parlamentjét általános, egyenlő, közvetlen és titkos szavazással, hivatalosan négy évre választják. Ha a körülmények úgy diktálják, a testület idő előtt kimondhatja a feloszlását, s dönthet az új választások időpontjáról. Az 1992-es párttörvény a választásokon csak olyan csoportosulások indulását engedélyezi, amelyeket hivatalosan is nyilvántartásba vettek. Az előfeltételek közé tartozik többek közt, hogy a párt platformjának Izrael létét, demokratikus jellegét nem szabad megkérdőjeleznie, s rasszista kitételektől is mentesnek kell lennie. Minden 18. életévét betöltött állampolgár szavazati joggal rendelkezik, s ha kizáró ok nem áll fenn, 21 éves kortól valamelyik párt, pártszövetség vagy pártkereteken kívüli tömörülés jelöltjeként indulhat az arányosság elvén alapuló, listás rendszerben lebonyolított választásokon. Hosszú ideig a legtöbb mandátumot szerzett lista jelöltje alakított kormányt. Az eljárást 1992-ben úgy módosították, hogy a miniszter- elnök személyére külön, a listákra leadott szavazatokkal párhuzamosan kellett voksolni. Ennek következtében a miniszterelnök-jelöltek versenyfutása jócskán felértékelődött a pártlistákra történő szavazáshoz képest. A győztes ugyanis a parlamentbe bekerült politikai erők nagyfokú megosztottsága miatt olyan kombinációt tudott kialakítani, amely nagy valószínűséggel lehetővé tette egy koalíciós kormány megalakítását. Ha azonban a saját csoportosulása gyengébben szerepelt, akkor a partnereknek komolyabb engedményeket kellett tennie, ami a kormányzás stabilitását is-negatívan befolyásolta. Az 1996- ban életbe lépett törvényt sok bírálat érte, ezért 2001 márciusában döntés született arról, 4 Külügyi Szemle
