Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 2. szám - KÖNYVEKRŐL - Görömbei Sára: Kántor Zoltán (szerk.): A státustörvény - dokumentumok, tanulmányok, publicisztika
Könyvekről A státustörvény - dokumentumok, tanulmányok, publicisztika (Budapest, Teleki László Alapítvány, 2002. Szerkesztette: Kántor Zoltán) T öbb pusztán a törvénnyel kapcsolatos legfontosabb dokumentumok és írások gyűjteményénél A státustörvény című kötet. Nehéz ugyanis erről a sokat vitatott törvényről véleményt nyilvánítani anélkül, hogy az ember át ne gondolná, hogyan viszonyuljon Magyarország a határon túli magyarokhoz, mit vár el tőle az anyaországi, illetve a határon túli magyarság és nem utolsósorban, mit vár el tőle Európa. Természetes tehát, hogy a törvénnyel kapcsolatos álláspontjukat az egyes politikusok, jogászok, értelmiségiek, szakértők a legtöbb esetben annak tükrében fogalmazták meg, hogy milyen elképzeléseik vannak a kisebbségben élő magyarok helyzetének rendezésére, hogyan látják az anyaország és a határon túli magyar közösségek kapcsolatát. A figyelmes olvasó számára A státustörvény című kötet lapjain olyan vita bontakozik ki a magyarság jövőjével kapcsolatosan, mely egyaránt foglalkozik az anyaországi és a határon túli magyarok sorsával. A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény koncepciója az idők során, a viták kereszttüzében rengeteget változott. (Ez tükröződik többek között a „státustörvény", „kedvezménytörvény", „Szátv." elnevezésekben is.) Ezt a fejlődési ívet mutatja be a kötet első része Tervezetek és kommentárok címmel, mely a törvény születéséhez vezető legfontosabb dokumentumokat foglalja össze, ideértve a különböző tervezeteket, álláspontokat és értelmezéseket. A státustörvény koncepciójának továbbfejlődése annál is inkább érdekes, mivel az nem zárult le a törvény 2001. júniusi parlamenti megszavazásával: először 2001 októberében, az Európa Tanács velencei bizottsága jelentésének hatására módosult (többek között a magyarigazolványok igénylésének folyamata, a konzulátusok szerepe tekintetében), majd a 2002 tavasza óta zajló módosítási folyamat következtében állandóan változott. Az apróbb változtatások mellett ugyanis - szomszédaink és a nemzetközi szervezetek véleményének hatására - a módosítás koncepcionális kérdéseket is érintett, például: kiterjedjen-e a törvény személyi hatálya a határon túli magyarokon és hozzátartozóikon kívül olyan más külföldi állampolgárokra is, akik magyarul kívánnak tanulni? Miután ezek a külföldi állampolgárok nem rendelkeznek magyarigazolvánnyal, változik-e az a 248 Külügyi Szemle
