Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 2. szám - BIZTONSÁGPOLITIKA - Szilágyi Zsolt: A fegyvercsempészektől a befolyásos szenátorokig - avagy az Egyesült Államok és az amerikai írek szerepe az északír békefolyamatban az IRA felfegyverkezésétől annak lefegyverkezéséig
A fegi/vercsempészektől a befolyásos szenátorokig - amerikai írek és az IRA lenül azelőtt, hogy a szállítmány elindult volna New York kikötőjéből, az egyik szervező felhívta az IRA dublini képviselőjét, és tájékoztatást adott a rakomány érkezésének részleteiről. Az ír rendőrség azonban lehallgatta a beszélgetést, s a nyomozók azonnal értesítették amerikai kollégáikat. Mire a szállítmány Dublinba ért, az ír hatóságok már fölállítottak egy csapdát az IRA számára. A provók azonban értesültek a készülő akcióról, ezért senki nem ment el, hogy átvegye a szállítmányt. Ennek ellenére sikerült terhelő bizonyítékokat találni McKeon ellen, akit végül három év szabadságvesztésre ítéltek, valamint tízezer dollár pénzbírsággal sújtottak. Bár a fegyverszállítmányt lefülelték, s ezt a fegyverbeszerzési útvonalat felszámolták, valamint McKeont is bebörtönözték, az ügy számos ellentmondást hozott a felszínre, és kellemetlen fejleményeket produkált az amerikai hatóságok számára. Egy érintett amerikai vámtiszt tanúvallomást tett McKeon nevében, mert szerinte számtalan szabálytalanság történt a vádeljárás során. A vámtiszt részleteket is elárult a brit hírszerzés és az amerikai igazságszolgáltatási szervek közötti titkos találkozókról, amelyekből kiderült, hogy egyes amerikai vámtisztek kapcsolatban álltak az IRA-val. A brit és az ír hatóságok a történtek miatt elvesztették az amerikai vámszervekbe vetett bizalmukat, és elzártak bizonyos információkat előlük. A helyzet tisztázására belső vizsgálat indult az Egyesült Államok vámszerveinél, amely felfedte az állítólagos IRA-támogatók kilétét. Ezt követően az amerikaiak személyesen próbálták meggyőzni a brit és az ír kormányt arról, hogy már nincsenek a szervezet tagjai sorában ír nacionalista szimpatizánsok. A másik nevezetes fegyvercsempészési botrány az ún. Megahey-ügy volt. Gabriel Megahey belfasti születésű republikánus dokkmunkás volt, aki éveken át dolgozott Angliában, Southampton kikötőjében. A 70-es évek közepén kiutasították az országból, mert részt vett annak a tervnek a kidolgozásában, amelynek keretében robbanószerkezeteket importáltak volna az Egyesült Államokból. Ezután Megahey Amerikába ment, és ott dolgozott egy luxushajón, bárpultosként. Azonban továbbra is szoros kapcsolatot tartott fenn a republikánus mozgalommal, s hamar elterjedt róla az a hír, hogy ő az IRA egyesült államokbeli vezére. Emiatt rövidesen az FBI érdeklődésének középpontjába került. Amikor a már említett Ellis és Howell robbantási szakértőket letartóztatták a kanadai határnál, 1982 februárjában, Megahey neve is szerepelt azon a listán, amelyen a megvásárolandó fegyvereket tüntették fel. Az FBI lehallgatta Megahey telefonbeszélgetéseit is, azonban nem sikerült egyértelmű bizonyítékot találni ellene az IRA fegyvercsempészési botrányában való részvételre. Az események akkor vettek váratlan fordulatot, amikor az FBI egyik embere, Michael Hanratty beépült az IRA fegyvercsempész-hálózatába. Felvette a kapcsolatot a Noraidhez tartozó egyik fegyverszakértővel, és az FBI segítségével több találkozót is összehozott vele. Végül azt is elérte, hogy ez a fegyverszakértő megrendelt tőle egy nagy fegyverszállítmányt, köztük öt db föld-levegő rakétát - amelyeket a brit járőrhelikopterek ellen vetettek volna be - mintegy tízezer dollár értékben. A fegyvereket lakókocsikkal szállították New Orleans kikötőjébe. Az amerikai hatóságoknak sikerült tőrbe csalni a csempészési ügy kitervelőjét és irányítóját, Megahey-t is. 1982 júniu2003. nyár 229
