Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 2. szám - BIZTONSÁGPOLITIKA - Száraz Enikő': A biztonság új dimenziói
A biztonság új dimenziói realizmus atyja (Theory of International Politics, 1979). Bár a realista gondolkodásmód kialakulása ennél sokkal régebbre datálódik (Machiavelli Fejedelem című művére, illetve Thuküdidésznek a pe- loponnészoszi háborút leíró művére), a XX. századi realizmus kidolgozóinak kétségtelenül Mor- genthau, illetve Waltz tekinthető. 3 A „nemzetállam" kifejezés használatának létjogosultsága már a hidegháború alatt kívánnivalót hagyott maga után: kevés (volt) az olyan állam, amely a XIX. század klasszikus „egy territórium - egy nemzet" definíciójának megfelelne (megfelelt volna). így ha a nemzetközi politika szereplői csupán a nemzetállamok, akkor mi a szerepe annak a több tucat, etnikailag kevert államnak? Más kontextusban: a világon például 1990-95 között közel 300 etnikai konfliktus történt (Huntington 1993), s ezek kezelése óriási kihívást jelent mind az egyes államoknak, mind a nemzetközi közösségnek. Ezen okok miatt nem tartom célszerűnek a „nemzetállam" kifejezés használatát. 4 Kiss J. László: Nemzetközi rendszer és elmélet a kelet-nyugati konfliktus után. Külpolitika, 1996. tavasz, 87. o. 5 I. m. 88. o. 6 A hidegháborús szembenállás klasszikusan a két tömb - az Egyesült Államok, valamint a nyugati tömb és a Szovjetunió, valamint a keleti tömb - szembenállásában öltött testet, s bár a realista elméletek nem sokat foglalkoznak az együttműködési rendszerekkel, a két tömb végeredményben legitim vagy erőszakos úton kialakított szervezetekbe tömörült. A nyolcvanas évek neoliberális-institu- cionalista kritikája éppen azon a ponton kritizálta a realista elméletet, hogy az nem fektet kellő hangsúlyt erre, azaz szinte egyáltalán nem veszi figyelembe a nemzetközi együttműködés konfliktusenyhítő és -kezelő hatását. Érdekes mindazonáltal megemlíteni, hogy például Mearsheimer 1990-ben (!) Back to the Future című cikkében a Szovjetunió összeomlása után lehetségesnek tartotta, hogy háború robbanjon ki európai államok között. 7 Bővebben lásd például H. Kissinger: Nuclear Weapons and Foreign Policy, B. Brodie: Strategy in the Missile Age, War and Politics, B. Buzan: An Introduction to Strategic Studies: Technology and International Relations. 8 Pedig elég széles körű irodalommal rendelkezett a „béke-téma" is, már a nyolcvanas évektől. 9 K. Waltzot (1979) és J. Mearshiemert (1990) idézi A. M. Rorini-P. J. Simmons (1998), 9. o. 10 K. Waltzot (1979) és J. Mearshiemert (1990) idézi A. M. Florini-P. J. Simmons (1998), 9. o. 11 Wing, I. (2000), 18. o. 12 Idézi A. M. Florini-P. J. Simmons (1998), 10. o. 13 Ullman, R. H. (1995), 10—11. o., idézi A. M. Florini-P. J. Simmons (1998), 10. o. 14 Ullman, R. H. (1983), 33. o. 15 Ullman, R. H. (1995), 3-12. o., idézi A. M. Florini-P. J. Simmons (1998), 6. o. 16 Dennis Meadowsnak ez évben - 20 évvel az első jelentés után - jelent meg A növekedés határain túl című könyve, melyben nem látja a világ helyzetét jobbnak, mint első jelentésében. 17 UNDP (1994) alapján. 18 Emellett fontosnak tartom bemutatni A. H. Maslow „igényhierarchiáját" is. A. H. Maslow pszichológus dolgozta ki az emberi motiváció elméletét, azaz az emberi szükségletek hierarchikus rendszerét. Kiindulópontja David Hume-nak az a feltevése volt, hogy az ember élete során a boldogságot keresi. A maslow-i hierarchia alapját az alapvető emberi - fiziológiai - szükségletek jelentik. Amennyiben ezek kielégítésre kerülnek, úgy olyan magasabb rendű szükségletek merülnek fel, mint a biztonság, a szeretet és a hovatartozás, valamint az önbecsülés iránti igény. És csak mindezek kielégítését követően merülhet fel az emberben az önmegvalósítás iránti vágy: ez az a legfelsőbb szint, amelyen az ember képes belső képességeit és értékeit kiteljesíteni, s úgymond azzá válni, amivé válni szeretne. Elméletének középpontjában az ember áll, míg az állam nála az individuális biztonság szavatolásáért felel. A fő áttörés - amiért fontos a biztonságpolitika tárgykörében A. H. Maslow elméletét megemlíteni - az, hogy a nemzetí/állami biztonság individuális célja az egyes személyek biztonságának megteremtése. Áz emberi szükségletek hierarchiája: önmegvalósítás + önbecsülés, önértékelés + szeretet és hovataiiozás (szociális szükségletek) + biztonság + fiziológiai szükségletek (éhség, szomjúság) 2003. nyár 219