Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 2. szám - BIZTONSÁGPOLITIKA - Száraz Enikő': A biztonság új dimenziói
A biztonság új dimenziói gatív hatása lehet a nemzetközi értékpapír-piacra és bankhálózatra, ezért nyilvánvaló, hogy e tekintetben az egyes államok olyan biztonságpolitikai kihívással állnak szemben, amelynek kezelésére és megoldására a hagyományos realista fogalom- és eszköztár alkalmatlan. A nemzetközi szervezett bűnözés azonban „csak" egyetlenegy tényező a negatív transznacionális folyamatok sorában. Nehezen kezelhető társadalmi és gazdasági implikációi vannak például a tömeges vagy illegális migrációnak, hiszen a bevándorlók elhelyezése, számukra munkalehetőségek biztosítása, szociális juttatások stb. amellett hogy megterhelik a befogadó vagy célállam költségvetését, belső társadalmi feszültségeket is gerjeszthetnek. 2. A nem állami szereplők (transznacionális társaságok, nemzetközi bankok, média- birodalmak) vállalati és kereskedelempolitikájuk terén olyan döntéseket hoznak, amelyek a nemzetközi, államok közötti kapcsolatokra is kihatással vannak. Az államok elveszítik ellenőrzési képességüket felettük, miközben saját állampolgáraik például ezeknél találnak munkalehetőséget. 3. A globális pénz- és tőkepiacok határozzák meg a nemzeti valuták árfolyamát, így ezek szinte közvetlenül szólnak bele a nemzeti gazdaságpolitikák kialakításába, ami az államok gazdasági szuverenitását erősen megkérdőjelezi. 4. Az államok képtelenek az állampolgáraik által elérhető információ áramlását kontrollálni, nagy szerepe van a média véleményformáló és torzító hatásának, illetve az internethez és ezzel bármilyen információhoz való hozzáférés lehetőségének. 5. A globalizációnak a nemzeti kultúrákra gyakorolt hatását számos régióban (főleg az iszlám országokban) negatívan fogadják, radikális elutasítással és a fundamentalizmus erősödésével válaszolnak rá. Az államok pedig veszítenek nemzetösszetartó és kultúravédő szerepükből. 6. Az előző pontban vázolt „eszmei" hatás mellett a globalizációellenes tiltakozások egy-egy konkrét megmozdulás alkalmával az adott állam számára jelentenek olyan belbiztonsági implikációkat, amelyekkel az államoknak nem is oly rég még nem kellett foglalkozniuk. A globalizáció legnagyobb kihívása tehát az államokkal szemben az, hogy elveszítették privilegizált szerepüket a nemzetközi rendszerben és saját határaikon belül egyaránt. Emellett a globalizációnak van egy érdekes aspektusa is: negatív hatásai ellen azért is nehéz fellépni, mert konkrétan nincs egy olyan személy vagy szervezet, aki vagy ami ellen fel lehet lépni; ezek kézzelfoghatatlan folyamatok, amelyek mögött nehéz megtalálni a mozgató rugókat és irányítókat, még akkor is, ha adott esetben úgy tűnik, azok tetten érhetőek vagy ismertek. Az államok e téren is megnyilvánuló tehetetlenségét számos teoretikus felismerte, s biztonságpolitikai kontextusban különböző megoldási lehetőségeket találtak az állami fellépés erősítésére és a negatív transznacionális folyamatok hatékony kezelésére. 2003. nyár 209
