Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 2. szám - EURÓPA - Teszler B. István: A külső fejlesztési alapok mint az Európai Unió globális politikájának eszközei - az integrációs érettség tükrében
A külső fejlesztési alapok mint az Európai Unió globális politikájának eszközei- Fontos a kereskedelmi és a fejlesztési segélyek összhangja; a reformok legyenek kompatibilisek a célokkal és stratégiákkal. A kereskedelem és a bér’’ .ások fokozatos liberalizálása csak a törékeny gazdaságok igényeivel és képessegeivel együtt folyhat, a társadalomra gyakorolt hosszú távú, dinamikus hatása maximális, s az átállás költsége minimális legyen. A kedvezményes piaci hozzáférés segíti a növekedést és a globális vérkeringésbe való bekapcsolást is. Ehhez a kooperáció és a regionalizáció is hozzájárul, így fontos tényezői a békemegőrzésnek és a konfliktusmegelőzésnek, s kezelhetőbbé teszik a határokon átnyúló hatásokat.- Politikai-pénzügyi súlyával, az EU fejleszti partnerei beruházásbarát makrogazdaságát. Az előnyökből részesüljön érdemei szerint mindenki, hozzájutva a szociális alapszolgáltatásokhoz (egészségügy, oktatás). A makrogazdasági reformok csak akkor fenntarthatok, ha felölelik a szociális és a humán szférát is.- Az EU kiváló tapasztalatokkal bír a közlekedési infrastruktúra kiépítése és fenntartása terén, és rendelkezik a beruházásokhoz szükséges pénzügyi háttérrel is. Ez előfeltétel a társadalmi-gazdasági fejlődés és a szociális szolgáltatások elérhetőségéhez, ám csak a partnerek aktív részvétele által valósítható meg.- Az élelmiszer-biztonság és a fenntartható vidékfejlesztés a szegénység elleni harc fontos elemei. A londoni élelmiszersegély konvenció vállalásaiból eredő EU-akciókat az élelmiszer-biztonság és az élelmiszersegély alakítják.- A működőképes demokratikus intézmények a fenntartható fejlődés alapjai. A megfelelő kormányzati módszerek - a korrupció leküzdése és a jogállamiság - a szegénység ellem harc fő elemei. Az EU kivételes helyzetben van a partnerek intézményfejlesztésének segítésében. Akciói a tagállamokénál semlegesebbek; az utóbbiaknak saját történelme, múltja van, s korlátok közé szorítják őket a specifikus jogszabályok is. A közösségi szolidaritás és kooperáció integrált megközelítése is előny. Ám erőforrásait koncentrálni kell, kivált a kereskedelemre, a gazdaságpolitikára, a szociális szektorokra és a regionális integrációra.- Az akciók kiterjednek a horizontális aspektusokra is. A fenntartható fejlődés érdekében alapvető a környezetvédelem. E szempontok célok s a hatékonyság és fenntarthatóság tényezői egyaránt. A konfliktusmegelőzés és a válságkezelés érdekében hatásukat folyamatosan mérik. A fertőző betegségek nagyságrendje és globális volta s a szegénységre gyakorolt hatása miatt elkerülhetetlenek az EU és a tagállamok intenzívebb akciói.- Az információs-kommunikációs technológiák új esélyeket adnak a fejlődő államok számára, kivált a magánszektor fejlesztésében. Mindent meg kell tenni, hogy e technológiák ne váljanak a leszakadás forrásává. Az EU folytatja a fejlődő országokban folyó kutatási tevékenységek támogatását is.- Az új minőség-ellenőrzés megújítja a segélyek irányítását és koordinálását, továbbá az eljárások szigorítását, biztosítva a fejlesztési stratégiák egységét és a decentralizációt is. A kedvezményezettek teljesítményére és igényeire is figyelő új programkészítési mód preferálja a szektoriális segélyt és közvetlen költségvetési támogatást is kap2003. nyár 177
