Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 2. szám - EURÓPA - Teszler B. István: A külső fejlesztési alapok mint az Európai Unió globális politikájának eszközei - az integrációs érettség tükrében
A külső fejlesztési alapok mint az Európai Unió globális politikájának eszközei Jogi keretek - a tanács 975. és 976/1999. sz. rendeletéi Az amszterdami közös, külső fejlesztési alapelvek erősítették a kooperáció jogi alapjait (130. cikkely); fenntartható gazdasági-szociális fejlődés a fejlődő, kivált a legszegényebb országokban, azok fokozatos integrálása a világgazdaságba, a szegénység elleni harc, továbbá az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok, a demokrácia fejlődésének és a jogállamiság alakulásának követése. Az 1999. április 29-i, 975-ös sz. rendelet rögzíti ezeket, a kedvezményezettekre is vonatkozó elveket. A megállapodások zöme - így a cotonoui is -, tartalmaz idevágó cikkelyt. Mindez a releváns nemzetközi és európai egyezményekben lefektetett alapelvekre épül (pl. az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára). A 976. sz. rendelet taglalja a hasonló célú, fejlesztési kooperáción kívüli akciókat. A két, szinte azonos rendelet jogi alapja eltérő. Előbbi a római szerződés 179. bekezdésén, utóbbi a 308. cikkelyen alapul, s a PHARE és TACIS programra, továbbá Bosznia- Hercegovina újjáépítésére utal. Főbb célok: • a politikai és polgári jogok érvényesítése és védelme a gazdasági és szociális jogok védelmével együtt; • a hátrányos helyzet, illetve a szegénység következtében diszkriminált helyzetben lévők emberi jogainak érvényesítése és védelme; • a kisebbségek támogatása és az egyenlő esélyek megvalósulása; • az oktatás és a képzés támogatása; • a fenti területek figyelemmel kísérése. A demokratizálódási folyamat. Ide elsősorban az alábbi területek tartoznak: • a jogállamiság megvalósulása és védelme; • a pluralizmus és a döntéshozatali mechanizmusokban való részvétel; • a jó kormányzás és demokratikus választások támogatása. Az emberi jogok megvalósulását és a demokratizálódást segítő akciók a konfliktusok megelőzése és azok következményeinek kezelése révén: • a kapacitások kiépítésének támogatása (kivált a korai jelzőrendszerek); • egyenlő lehetőségek biztosítása és a különböző identitású csoportok közötti választóvonalak áthidalása érdekében hozott intézkedések támogatása; • a konfliktusok békés megoldására irányuló törekvések támogatása; • a humanitárius intézkedések támogatása és azoknak a konfliktusban érintett felek általi ellenőrzésének elősegítése. Az akciókat - lakossági és hatósági információk, projektdefiníció és előkészítés - a külső alapok (fejlődők) és a költségvetés (egyéb országok) finanszírozzák. Műszaki segítségnyújtási alap is segíti a megvalósítást, a követést és értékelést. Támogathatók sürgős igények (pl.: a demokratizálódás megszakadásának veszélyekor) is. 2003. nyár 175
