Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 2. szám - EURÓPA - Fodor Erika: Partnerek a fejlődésben - az Európai Unió fejlesztési politikája
Fodor Erika volt.) További erőfeszítések szükségesek annak biztosítása érdekében, hogy az adminisztratív kapacitások, figyelemmel Magyarország részvételére az EU fejlesztési együttműködési bizottságaiban és munkacsoportjaiban, a csatlakozásra rendelkezésre álljanak. A fejlesztési és humanitárius segítségnyújtás igazgatási feladatait a Külügyminisztérium látja el. Magyarországnak még fokozatosan ki kell alakítania az EK gyakorlatával összhangban álló fejlesztési politikáját." A magyar külpolitikának a fejlődő országokkal folytatott kétoldalú kapcsolatokra vonatkozó irányelvei ma azonosak az EU általános politikai irányelveivel. A célok, úgymint pl. a szegénység csökkentése, a világgazdaságba való integrálódás elősegítése, a politikai feltételek beépülése mint a demokrácia erősítésének, az emberi jogok érvényesülésének kritériuma vagy a korrupcióellenesség stb., követendő politikai alapelvek számunkra is. b) Hogyan készülhetünk a nemzeti programra? A tapasztalt donor országok is azt javasolják a felkészülési szakaszban lévő donoroknak, mint amilyen hazánk, hogy egyszerűbb, könnyen kezelhető együttműködési formákkal kezdjük el a munkát, a komplex feladatok vállalását, pl. a projekt jellegű, ágazati fejlesztési együttműködést már bizonyos tapasztalatok birtokában vállaljunk. Kormányhatározat31 alapján a külügyi, a gazdasági és a pénzügyi tárca kidolgozta a Magyar Köztársaság nemzetközi fejlesztési együttműködési koncepcióját, melyet a kormány a 2001. július 24-i ülésén fogadott el.32 A koncepció, illeszkedve a nemzetközi szervezetek és a fejlett donor országok gyakorlatához, megfogalmazta a nálunk fejletlenebb országok felé irányuló, magyar fejlesztési politika általános tartalmi és működési kereteit. Elsősorban azok a célterületek (országok, szektorok stb.) jöhetnek számításba, ahol valamilyen korábbi együttműködési tapasztalataink vannak, és fel tudjuk használni a hazai adottságokat. Az ágazati és területi prioritások meghatározásához ismernünk kell a fejlődő partnerek konkrét igényeit is. Kezdetben a tudás alapú segítségnyújtást célszerű előtérbe helyezni (oktatás, szakemberképzés, távoktatás, tudományos kapcsolatok stb.) Ezen kívül számos területen vannak kiváló magyar szakemberek, akik részt tudnak venni a fejlesztési együttműködési programokban. (Az egészségügy terén: pl. kórházak tervezése, felszerelése, üzemeltetése, születésszabályozás, járványok leküzdése, szakorvosi szolgálat stb.; a mező- gazdaság területén pl. korszerű növénytermesztési és állattenyésztési módszerek elterjesztése, vetőmag-nemesítés, növényegészségügy-növényvédelem, édesvízi haltenyésztés, fásítási programok, erdészeti szaktanácsadás, biotechnológia, mezőgazdasággal összefüggő szakember- és mérnökképzés stb.; vízgazdálkodás, környezetvédelemmel kapcsolatos szaktanácsadás stb.) 7 64 Külügyi Szemle
