Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 2. szám - EURÓPA - Fodor Erika: Partnerek a fejlődésben - az Európai Unió fejlesztési politikája
Fodor Erika Az Eli új fejlesztési politikája Az új fejlesztési politika a közösség, illetve a tagországok számára egyaránt új alapokra helyezi a fejlesztési együttműködést. Tekintsük át a vonatkozó dokumentum legfontosabb elemeit. A 2000. május 18-án, Luis Amado elnökletével ülésező 2233. sz. fejlesztési tanácsülés fogadta el az „Európai Közösség fejlesztési együttműködési politikáját („development policy"), melyet a bizottság különböző intézményei, közismert néven a DG DEV, a DG RELEX, a DG Trade, az ECHO és a SCR18 közös előkészítő munka után terjesztett a tanácsülés elé, amelyet az 2000 novemberben elfogadott és nyilvánosságra hozott. Miért jelent új kihívást az együttműködési-támogatási - fejlesztési politika a XXI. század elején a fejlett világ számára, és ennek az új kihívásnak hogyan tudnak megfelelni a meglévő nemzetközi struktúrák (ODA, OECD, IMF, World Bank, UNDP, UNCTAD stb.), milyen szerepet játszik ebben az Európai Unió és tagországai, illetve milyen trendeket lehet tapasztalni a fejlődő világ világgazdasághoz való integrálódása során? Ezt követően azt vizsgálja, mi Európa szerepe a szegénység elleni nemzetközi küzdelemben. Mi jellemzi az új fejlesztési politikát? Mindenekelőtt az, hogy koherens politika. Három fő alkotóeleme: a politikai dialógus, a fejlesztési együttműködés és a kereskedelem. E három dimenziónak egymást erősítve kell funkcionálni, amellett hogy a közösségi politikák mindegyike gazdagítja ezt a maga nemzetközi aspektusaival (pl. környezetvédelem, tudományos kutatás és technológia, információs társadalom stb.) Az Európai Unió fejlesztési együttműködési politikája igyekszik jobban integrálni a gazdasági, a kereskedelmi és a politikai aspektusokat. Az EU leendő bővítéséről már az új fejlesztési politika is szól. Feltételezi, hogy a donor országok létszámának növekedésével bizonyos új területeken (pl. növénynemesítés, állategészségügy, tudományos kutatás stb.) a fejlesztési együttműködés új lehetőségei nyílnak meg. A szegénység csökkentése mint fő cél jelenik meg, ehhez állítja fel a külpolitikai eszköztárát. A koherencia akkor jön létre, ha a különböző politikák (közös és közösségiek) pl. a kereskedelem, a mezőgazdaság, a halászat, a migráció, a kutatás és a technológiai fejlődés, valamint a környezetvédelem, mind-mind megjelenik a maga módján a fejlesztési együttműködési politika részeként is. A közösségi fejlesztési és együttműködési politika szoros egyeztetésre törekszik más, e témával foglalkozó nemzetközi szervezetek és intézmények, továbbá a tagországok programjaival. A politikai dialógus közösségi szinten jelenleg vagy egy-egy kiemelt országgal, vagy egy-egy régióval folyik. (Euro-Mediterrán Partnerség, ASEM, riói csoport, Mercosur, de politikai párbeszéd folyik a CSFP keretei között is, továbbá együttműködési és part154 Külügyi Szemle
