Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 2. szám - EURÓPA - Kruppa Éva: Eurorégiók a szlovák-magyar határon. Tények és vélemények
Eurorégiók a szlovák-magyar határon • emberi erőforrás-fejlesztés; • természet és környezet. Az EU és más források iránt változatlanul nagyok a várakozások, ezek nélkül a közös tervek nem válhatnak valóra. A kedvezőtlen tapasztalatok ellenére is viszonylag nagy a tettrekészség a fejlesztési programok kidolgozására és megvalósítására. • A közös tervek megvalósításához szükséges források hiánya Az interjúalanyok egyértelműen ezt a tényezőt tekintették a legfőbb akadálynak az eurorégiók jövőjét illetően. Az eurorégió vezetői tudatában vannak annak, hogy csak az eredmények igazolhatják a szervezetek létét, ezt várják el a szervezet tagjai, a közvélemény, és végül a támogatók is. A hosszú távú célok, az adott terület fejlődését elősegítő koncepciókban meghatározásra kerültek, de megvalósításuk még bizonytalan. A PHARE CBC nagyprojektek pénzügyi támogatására is korlátozott összeg áll rendelkezésre. A pályázati rendszert az együttműködésben nehezíti, hogy nincs biztosíték arra, hogy tükörprojektek valósuljanak meg, azaz mind a szlovák, mind a magyar fél a közös program „felére" egyszerre megkapja a támogatást. A határrégiók periferikus helyzetének felszámolását csak nagyprojektek biztosíthatják, amelyeket kisebb támogatásokkal megalapozhatnak, de csak azokkal nem oldhatnak meg. „Az EU-támogatás mindaddig csak ópium, amíg hatékonyabb szert nem találunk a nagyobb problémára, a munkanélküliségre és szegénységre" - sommázta kritikáját a napi társadalmi feszültségekkel szembesülő polgármester, aki a bajok megoldást a gyökerénél szeretné kezdeni. 4.4.3. A kompetenciák különbözősége Mára a kompetencia (önkormányzati jogosítványok) kérdése lekerült napirendről, ezt mind a két oldal önkormányzati vezetői tapasztalataikkal is igazolták. Az együttműködő felek a határ mind a két oldalán azonos vagy közel azonos lehetőséggel rendelkeznek saját országaik törvényei által a nemzetköz kapcsolatok, így az eurorégió alakítása területén is. Magyarországon korábban, Szlovákiában az elmúlt években alakult ki a kompetenciáknak az a köre, ami szükséges a napi és hosszabb távú kapcsolatok lebonyolításához. Az interjúk szereplői felidézték a kapcsolatok kezdetét, az első próbálkozásokat, amikor nehéz volt az adminisztratív különbözőségeket áthidalni. Az eurorégiók politikatörténetét írók találhatnak majd bravúros eseteket, amelyek végül is eredménnyel, a szervezetek megalakításával végződtek. Az eurorégió döntéshozóinak figyelembe kell venniük, hogy egy adott ország törvényei értelemszerűen annak politikai határáig terjednek, és nem vonatkozhatnak az eurorégió másik országban fekvő területére, illetve annak tagjaira. Az eurorégió működését a források hiánya akadályozza, ez általános problémaként említhető. A megkérdezés során egy válaszoló nagyon határozottan vallotta, hogy a régióknak, így az eurorégiónak is „adóbeszedő" kompetenciára lenne szüksége a hatékony működéshez. 2003. nyár 129
