Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)

2003 / 2. szám - EURÓPA - Kruppa Éva: Eurorégiók a szlovák-magyar határon. Tények és vélemények

Kruppa Éva olyan módon, hogy csak hasonló kompetenciákkal bíró településsel alakíthattak ki együttműködést. A települési önkormányzatoknál magasabb közigazgatási szintek is érdekeltek voltak a határ menti együttműködésben, de a részvételüket garantáló tör­vényeket csak később hozták meg. A határ menti kapcsolatok fejlesztése az önálló szlovák állam megalakulása, 1993 után nem állt mindig a szlovák kormányok érdekében. Ennek bizonyítékát a legtelje­sebben a Kárpátok Eurorégió megalakulásának története bizonyítja, amit több szerző részleteiben is elemzett.4 Igaz, hivatalosan mindig annak adtak hangot, hogy Szlovákia támogatja az euroré- giókat. A központi szándék és magatartás vizsgálatát el kell különíteni a Meciar-kor- mányok5 és azt követően 1998-tól a Mikulás Dzurinda vezette kormány időszaka alatt, mivel az utóbbi években fordulat következett be az eurorégiók helyzetének megítélé­sében és támogatásában. Milyen okokkal lehet magyarázni egy európai fejlődési folyamat akadályozását Szlovákiában az önkormányzatok szándéka ellenére? A hivatalos magyarázatok a szlo­vák jogi szabályozással és azzal érveltek, hogy a közigazgatás területi rendszere nem ala­kult ki. Ez valós oknak tekinthető, de a hiányzó jogi garanciák megadásában maga a Meciar-kormány volt adós, amelyik végül is saját érdekeinek megfelelően alakította ki a közigazgatás új területi rendszerét 1996-ban, és még ekkor sem rendelkezett a területi középszint önkormányzati kompetenciáiról. A közigazgatás területi rendszeréről a 221 /1996-os, illetve a 222/1996-os törvények rendelkeznek. A nevezett törvények sze­rint Szlovákiában 8 kerület (kraj) és 79 járás (okres)6 jött létre, ennek megfelelő hivata­lokkal, hogy ellássák az állami feladatokat az adott területi szinten. Alapvetően az ál­lami centralizáció erősödött hierarchikus formában, amit a közigazgatásban nem kö­vettek más fontos változások. így maga a reform ezen a területen befejezetlen maradt. A Meciar-kormányok magatartásában - a kormánykoalíció pártjaiban különösen - megjelent a nacionalizmus is, amelyik a magyar határ mentén kialakult együttműködés­ben az irredentizmust vélte felfedezni. A Tátra Eurorégió megalakulása és működése nagyobb kormányzati támogatást ka­pott, mint a Kárpátok Eurorégió, de fejlődése lelassult az önkormányzati rendszer kialakulatlansága miatt. A Tátra Eurorégió helyzetét látszatra még az is segítette, hogy 1994-ben Szlovákia és Lengyelország aláírta a határ menti együttműködésről szóló megállapodást7, ami az európai keretegyezmény szellemében készült, de a gyakorlat­ba nehezen ültették át a közösen elfogadott dokumentumot. Egyes elemzők szerint az eurorégiók körüli problémáknak belpolitikai okai voltak. 1993 és 1998 között a kormány az önálló állam építésére fordította fő figyelmét, ami az ál­lami funkciók erősítését és nem azok gyengítését szolgálta. Az államépítés nemcsak a szomszédos országokkal, mindenekelőtt Magyarországgal szemben táplált gyanakvást, hanem az Európai Unióval szemben is, és az állam szuverenitását féltették az új ten­776 Külügyi Szemle

Next

/
Thumbnails
Contents