Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 2. szám - EURÓPA - Kiss J. László: A birodalomtól az integrált kisállamig. A „német nemzettől" az „osztrák nemzetig" az Európai Unióban
A birodalomtól az integrált kisállamig geopolitikai egységnek tekinteni. Ennek persze ellentmond, hogy Közép-Európa több mint a visegrádi országok, s ebbe Ausztriát és Szlovéniát éppen úgy bele kell számítani, mint a keleti bővítésben később sorra kerülő országokat. Joggal merül fel az a kérdés is, hogy a térség mennyire képes megőrizni sajátos történelmi-kulturális jellegét az EU importált jogrendjében és homogenizáló intézményi fejlődésében, az integráció nivelláló hatásával szemben mennyire képes biztosítani a nemzeti kultúrák fennmaradását? Az egyik lehetőség, hogy az Ausztriával és Németországgal gazdaságilag jobban összefonódó és a közös kulturális hagyományokkal is rendelkező integrált közép-európai térség az integrációs politikák egyre több területén képes viszonylag tartós „szavazati erőt" és geopolitikai súlyt szerezni az EU-ban. Ez a lehetőség azt is magában foglalja, hogy Ausztria és a térség államainak identitásában az uniós és nemzeti elemek mellett az „integrált Közép-Európa" is megerősített szerepet kap. Mindazonáltal nem valószínű, hogy a „regionális partnerség" a visegrádi együttműködés helyére lépne. Ha az unióban kialakul az új közép-európai térség és ezzel valamilyen megerősített térségi identitás, úgy abban a szereplők és tényezők egész sora közötti kölcsönhatásnak lehet szerepe. Ilyen módon ebben a folyamatban Németország, Ausztria, más formációkkal együtt a „regionális partnerség", a visegrádi országok, az Európai Unió más régiói, sőt a még kívül maradó, „határ menti" országok is fontos befolyásoló tényezők lehetnek. Az EU kompromisszumkultúrájában rejlő töretlen fejlődést feltételezve a „másik" lehetőség abban rejlik, hogy Közép-Európa nem lesz több, mint az integrációs politika változó problémakörein belül, a politikai geometria szabályai szerint működő alkalmi érdekkoalíciók régiója és az európai egységes belpiac alrendszere, amely az unión belül nem válhat tartósan egy szubregioná- lis „érdekközösség" vagy „szövetség" alapjává. Jegyzetek 1 Bruckmüller, Ernst: Osterreichbewusstsein im Wandel, Identität und Selbstverständnis in den 90- er ahren. Wien Signum Schriftenreihe des Zentrums für angewandte Politikforschung, Vol. 4., 15. o.; Peter A. Ulram 2000. márciusi közvélemény-kutatását idézi: Luif, Peter: The Austrian View of Nationality. ln: Goldmann, Kjell-Gilland, Karin: Nationality versus Europeanisation. The National View of the Nation in Four EU Countries. Departement of Political Science Stockholm University, 2001, 94. o. 2 Pelinka, Peter: Wozu noch Österreich? Bestandsaufnahme eines Kleinstaates. Ueberreuter, Wien, 2001, 45M6., 50-51. o. A „Piefke" a fontoskodó, okoskodó ember; a kifejezés Ausztriában a németek gúnyos megjelölésére szolgál. 3 Később még azt Ostmark elnevezést is megtiltották, és csupán Alpen- mid Donaureichgaueról beszéltek; Felsó'-Ausztria az Oberdonau, Alsó-Ausztria a Niederdonau elnevezést kapta. Vö. Luif, Peter: i. m. 89. o. 2003. nyár 105
