Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 2. szám - EURÓPA - Kiss J. László: A birodalomtól az integrált kisállamig. A „német nemzettől" az „osztrák nemzetig" az Európai Unióban
A birodalomtól az integrált kisállamig kiépítse pozícióit. Sokak számára úgy tűnt, hogy ez a magatartás - az osztrák külpolitika történelmi tapasztalataiból és felelősségéből származó „Ostkompetenz" - s az ennek megfelelő nyitottság inkább a nosztalgikus múlt kelléke marad. Ausztria és a szomszéd államok viszonyában a fő kérdés abban rejlett, hogy miképp lehet a kétoldalú kapcsolatok politikai, kereskedelempolitikai, utazási, szállítási stb. vívmányait az EU-tagság feltételei között is megőrizni. Az unió Bécs ellem szankciópolitikája azt a felismerést erősítette, hogy az EU keleti kibővülése nélkül az Ausztriára korlátozódó „integrált Közép-Európa" csupán torzó lehet. A keleti kibővülés azonban Ausztriát dinamikus helyzetbe hozhatja, s ezzel az unió történelmében először jöhetne létre az a „kritikus tömegű Közép-Európa", amely az integráción belüli régióképződés esélyeit is megnövelné. Bécs nézőpontjából az unión belüli közép-európai régió kialakulásával kibontakozhatnak a határokon átnyúló növekedési zónák, vonzóbbá válhatnak a termelési telephelyek, a kistérségi együttműködés előnyei megerősödhetnek. A transznacionális gazdaság és politika új impulzusokat kaphat, s ezzel az egykori Habs- burg-birodalom Mitteleuropája az unió sajátos fejlődési és növekedési régiójává válhat. Már a kilencvenes évek történései is megmutatták, hogy Bécs gazdasági kapcsolatai a szomszéd államokkal nagymértékben kibővültek. Az EU-val megkötött Európa-egyez- mények által, illetve a CEFTA létrejöttével a közép-európai térségben az 1990-es évek közepétől olyan szabadkereskedelmi övezet alakult ki, amely a mezőgazdasági termékeken kívül minden árut magában foglal. Az osztrák gazdaságkutató intézetek prognózisa szerint a kibővülés az osztrák gazdaságnak mintegy 0,5%-os növekedést hozhat. A Wifo osztrák gazdaságkutató intézet értékelése szerint az EU kibővülése mind Ausztria, mind a csatlakozó közép- és kelet-európai országok növekedési dinamikáját erősítő win-win- helyzetet eredményez. Mindazonáltal, a Wifo becslése szerint, a belépés következtében várható gazdasági növekedés a „régi" tagállamok esetében csupán az „újak" egytizedé- re tehető. Természetesen a belépéssel együtt járó növekedési hatásokból Magyarország, Lengyelország és Csehország többet profitálhat, mint azok az államok, amelyeknek Béccsel történelmileg nem alakultak ki széles körű gazdasági kapcsolataik.109 Az osztrák export Kelet-Közép-Európa irányában (Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország) 1989 és 1998 között több mint megnégyszereződött, és ennek a régiónak a hányada az osztrák exportban 4-ről 11%-ra emelkedett, ami a Németországba irányuló osztrák export mintegy egynegyedét jelenti. Ez a hányad 2005-ig a 14-15%- ot is elérheti. Bármennyire figyelemreméltóak is ezek az adatok, az Ausztria és Kelet- Közép-Európa közötti gazdasági kapcsolatok még mindig elmaradnak a két háború közötti nagyságrendektől. 1937-ben Kelet-Közép-Európára esett az osztrák export 33 és az import 40%-a. Az említett térség államai még 1947-ben is - a vasfüggöny leeresztése előtt - az osztrák export egynegyedét adták. A számok jól mutatják, hogy a növekedésnek - az EU-kibővülés piacnövelő hatásait is figyelembe véve - még igen jelentős mozgástere van.110 2003. nyár 99
