Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 2. szám - EURÓPA - Kiss J. László: A birodalomtól az integrált kisállamig. A „német nemzettől" az „osztrák nemzetig" az Európai Unióban
Kiss/. László Az osztrák semlegesség külpolitikai és geopolitikai tartalma Az osztrák semlegesség tartalma és geopolitikai vonatkozásai egyaránt hozzájárultak az osztrák tudat megerősödéséhez s ezzel az osztrák külpolitikai identitás kialakulásához. 1955-ben a szövetséges csapatoknak Ausztriából történő visszavonása elsősorban a nyugati szövetségnek jelentett stratégiai „költségeket", mivel Svájccal együtt a semlegessé vált Ausztria éket vert a NATO közép- és dél-európai összeköttetésébe. A szovjet külpolitika az osztrák semlegesség elfogadásával az NSZK számára kívánt „csalétket" állítani, azért hogy Bonnt letérítse a nyugati integráció útjáról. 1956-ban azonban egy kommunista ország, Magyarország harapott rá erre a „csalétekre", s tett kísérletet arra, hogy a semlegesség útján visszaszerezze szuverenitását.73 Az osztrák semlegesség Ausztria saját választása de egyúttal mégsem teljesen önkéntesen választott semlegessége volt. A semlegesség ugyanis az 1955. évi államszerződésnek, azaz az osztrák függetlenségnek a Szovjetunió által meghatározott feltétele volt, amellyel Ausztria megosztásának veszélye is elhárult. Ezzel szemben Németországnak évtizedeken át el kellett fogadnia a megosztottság status quóját, jóllehet a sokat vitatott Sztálin-jegyzék 1952-ben a nyugati integrációról való lemondás árán az újraegyesítendő Németországnak is felajánlotta a semlegességnek ezt a státusát.74 Az osztrák államszerződés és a szövetséges csapatoknak Ausztriából történő kivonása, valamint az örökös semlegességről szóló nyilatkozat nagy hatást - egyfajta „Ausztria-eufóriát" - váltott ki a közép- és kelet-európai országokban, mindenekelőtt Magyarországon.75 Az osztrák példa nagy vonzerőt gyakorolt a korabeli magyar politika antisztálinista ellenzékére és a magyar lakosságra is. Bécs megmutatta, hogy miként lehet sikeresen megszabadulni a szovjet befolyástól. Az osztrák példa komoly ösztönzést jelentett a magyar lakosság körében, amely egyre jobban várta a politikai fordulatot. Ettől az időszaktól kezdve Ausztria Magyarország számára az „első(nyugati) külföld", a „szabad világba vezető menekülési út”, a „boldog szomszéd" képét öltötte. Közép- és Kelet-Európábán a semlegességet a függetlenség és a prosperitás fogalmaival kapcsolták össze/6 Az osztrák semlegességben számosán a keleti tömb fokozatos „eróziójának” a kezdetét látták; Magyarország számára ez a leginkább megfelelő biztonságpolitikai opciót, de legalábbis egy olyan lehetőség megteremtését jelentette, amely Jugoszlávia el nem kötelezett státusához hasonlatos. Elég a kivégzett magyar miniszterelnök, Nagy Imre politikai írásaira,77 valamint azokra a vélekedésekre utalni, hogy az Ausztriából visszavonuló szovjet hadsereggel Magyarország mint stratégiai összekötő kapocs elveszti funkcióját, és ilyen módon a Szovjetunió katonai jelenléte feleslegessé válik. Az osztrák „megoldás" után a nyugati diplomáciában olyan megfontolások is előtérbe kerültek, amelyek nem csupán Németország, hanem Közép-Európa semlegességének lehetőségére is vonatkoztak, ám a semleges országok övezetének létrehozása elmélet maradt. A'z Egyesült Államok szempontjából a hidegháborúban a 86 Külügyi Szemle
