Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 2. szám - EURÓPA - Kiss J. László: A birodalomtól az integrált kisállamig. A „német nemzettől" az „osztrák nemzetig" az Európai Unióban
A birodalomtól az integrált kisállamig A Néppárt elismeri, hogy a vasfüggöny megszűnéséből Ausztria húzta a legnagyobb hasznot, ezért a kibővítés számára nem félelmet keltő téma (Angstthema), hanem „békeprojekt", és mint ilyen, a „gazdasági és társadalmi stabilitáshoz való hozzájárulás Európában".6“1 A Szabadságpárt programjában az EL) kibővítésének kérdését csak Ausztria mezőgazdaságának vonatkozásában említi. Az FPO igen kritikus a közös agrárpolitikával (CAP) szemben. Az EL) politikája konfliktusban van a hagyományos mezőgazdasági struktúrák megőrzésének követelményével. Ezért a párt a közös mezőgazdasági politika renaciona- lizálását követeli, különben az uniót pénzügyi „csőd" fenyegeti.65 Jörg Haider a keleti kibővülés ellen érvelt, és az osztrák kormányt „árulással" vádolta, mert az támogatja az unió kibővítését. Az Európai Parlament megválasztását megelőző kampányban a párt fő jelöltje az EU-naka „következő öt évben" történő kibővítése ellen lépett fel. Mindazonáltal 2000 februárjában a Néppárttal együtt közösen megfogalmazott koalíciós programban a Szabadságpárt már a keleti bővítés pozitív programját tette magáévá. A 2000 közepén a néppárti-szabadságpárti kormány ellen bevezetett EU-szankciók megítélése idővel változott az osztrák közvéleményben. A kormány azzal fenyegetett, hogy kevésbé lesz együttműködő, amíg az „indokolatlan" intézkedések korlátozzák Ausztriának az EU döntéshozatalában betöltött szerepét. A közvélemény-kutatások azt mutatták, hogy az osztrák társadalom többsége a szankciók ellenére is támogatta az EU-tagságot, ugyanakkor hasonló többséggel ítélte el az EU 14-ek szankcióját. A lakosságnak ez az ambivalens beállítottsága, ha átmenetileg is, de a Szabadságpártnak és sajátos módon az ausztropatriotizmus erősödésének kedvezett. Nemzeti identitás és szuverenitás a semlegesség útján Az osztrákok nemzetté válásának valóságos felemelkedési szakasza csak 1955 után kezdődhetett el, mivel Ausztria 1918-ig, valamint 1938 és 1945 között egy nagyobb entitás része volt. Következésképp csak a második világháború után teremtődtek meg azok a feltételek, hogy egy nemzetközileg is elfogadott, független, saját identitással rendelkező osztrák állam jöjjön létre. Ebben az értelemben az osztrák „fiatal nemzet",66 s mint ilyennek a függetlensége elválaszthatatlan a nemzetközi elfogadást jelentő sem- legességi státusától. Az osztrák történelem számos korábbi eseménye-mint az 1859. és 1866. évi, majd az 1914-1918. évi háborúk, nem kevésbé a hitleri katasztrófa - a kollektív emlékezet alakító élményeként a háborús vereségekkel függött össze. A háborúk utáni alkotmányok demokratikus elveit nem annyira a sikeres belső forradalmak, mint inkább a külső tényezők kényszerítették ki. 1919-ben nem annyira az osztrákok önkéntes választásáról volt szó, a független Osztrák Köztársaságot inkább ráerőltették a társadalomra. A XX. szá20U3. nyár 83
