Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 2. szám - EURÓPA - Kiss J. László: A birodalomtól az integrált kisállamig. A „német nemzettől" az „osztrák nemzetig" az Európai Unióban
A birodalomtól az integrált kisállamig. A „német nemzettől" az „osztrák nemzetig" az Európai Unióban Kiss j. László Az identitás és az osztrák politikai megosztottság történelmi forrásai A z új évszázad elején Ausztria öntudatos ország. 2000-ben lakóinak mintegy 78%-a az osztrákokat önálló nemzetnek tartotta, és „büszke", illetve „nagyon büszke" volt arra, hogy az „osztrák nemzethez" tartozik.1 Ez a fejlődés azonban korántsem volt olyan természetes és magától értetődó, mint ahogy azt ma gondolni lehet. Ausztria olyan képződmény volt, amelynek létezése sok vonatkozásban önazonosság! problémáival és fejlődésének „kívülről irányítottságával" állt kapcsolatban. Ezt jelezte annak a Habsburg-monarchiának a felbomlása is, amely éppoly kevéssé volt a „népek börtöne", mint ahogyan a népek „multikulturális paradicsoma". Ausztria fejlődése inkább a közép- és kelet-európai kis államok történetét idézi fel: az „osztrák lélek" sorsszerűén ingadozott a magas emelkedettség hangulata és a kiábrándultság, az elbizakodottság és a kétely, a „nagy német testvérnek" való kiszolgáltatottság és a németekkel (Piefke) szembeni elutasítás között.2 Mint a Habsburg-monarchia része, Ausztria egyaránt magában hordozta a nemzeti-etnikai feszültségek következményeit és a „nagy német testvérrel" szembeni kisebbségi érzés komplexusait. Az osztrák tudat folyamatosan identitási konfliktusokkal volt terhes: először 1866-ban, amikor a „nagy német testvér" az egyesülés kisnémet, porosz útját járva eltaszította magától; azután 1918-ban is, amikor „olyan államként, amelyet senki nem akart", a „Német-Ausztria" azon világába menekült, amelynek létrejöttét az első világháborút követően a győztes hatalmak megtiltották, végül akkor is, amikor az ausztrofasiszta diktatúra Ausztriában egy „jobb Németország" megteremtésén munkálkodott. Az önazonosság konfliktusait különösen jól mutatja az az időszak, amikor Ausztria végzetesen az olasz fasizmus, majd a német nemzetiszocializmus sodrába került. 1933- ban Dollfuss kancellár, a német nemzetiszocializmus Ausztriára való átterjedésétől tart56 Külügyi Szemle
