Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 2. szám - EURÓPA - Dér Aladár: Európai és nemzeti identitás
Európai és nemzeti identitás alkonyáról", a „nemzet dekonstrukciójáról" vagy a „nacionalizmus végéről" szóló, cikkünkben is többször hivatkozott teóriákat. Ezeknek társadalomelméleti alapját a „vesztfáliai rendszert" aláásó, új típusú - „hálózati" vagy „pókháló" jellegű - szerveződési modell jelenti, ami Manuel Castells, James Burton, Martin Albrow munkáiban tanulmányozható, s ami visszavinné Európát a nemzetállam előtti időkbe, ahogy ezt az „új középkor" elmélete (Hedley Bull) anticipálja.66 Cikkünk viszont a „nemzeti" - s mindenekelőtt a nemzet és a nemzettudat - tartós, funkcionális fennmaradása mellett hozott fel politika- és nemzetelméleti érveket, melyeket befejezésül egy általános, társadalomelméleti argumentummal egészítenénk ki. Az információs társadalom hálózati modellje - megítélésünk szerint - nem jelenti a nemzeti-nemzetállami szerveződés antagonisztikus ellentétét, már csak azért sem, mert maga a klasszikus európai nemzetté válás is „központok" körül, a hálózati szerveződés logikáját követve ment végbe - ahogy erről Karl W. Deutsch, Stein Rokkan és mások ugyancsak klasszikus műveiben olvashatunk.67 Ahogy az európai nemzetfejlődésben nem lehet a két alapvető identitásformát szembeállítani, „vagylagossá" tenni, úgy az európai társadalomfejlődésben is az „is-is"-formulát kell alkalmazni, azaz a „hálózati" és „nemzeti" modell együttes szerepéről és jelenlétéről kell beszélni. Egy ilyen kettős szerveződés tovább gazdagítaná - s remélhetőleg gazdagítja is! - az európai Sokszínűséget az európai „pluriverzum" (Carl Schmitt, Tillman Mayer), a „multiple political demoi" (James H. H. Weiler) megvalósulását, az „Eurotópia" (Johann Galtung) közeledését a realitások felé.68 Jegyzetek 1. Ashley, R. K.-Walzer, R. B. J.: Reading Dissidence/ Writing the Discipline: Crisis and the Question of Sovereignity in International Studies. International Studies Quaterly, 1996. 416. o. 2. Cerny, P. G.: Globalisation and the changing logic of collective action. International Organisation, 1995. ősz, 619. o.; Brubaker, R.: Nationalism refrained. Nationhood and the national question in the new Europe. Cambridge University Press, 1996.1-10. o.; D. Moissit idézi: Gömöri Endre: Hová zuhantak New York ikertornyai? Népszabadság, 2001. december 20. 6. o. 3. Hassner, R: Die europäische Einigung und der Umbruch in Osteuropa. Identität und Öffnung. In: Projekt Europa. Postnationale Identität: Grundlage für eine europäische Demokratie? Hg. von Dewandre, N.-Lenoble, J. Berlin, 1999.170. o.; Friedman, ].: Transnationalisation, Socio-political Disorder and Ethnification as Expressions of Declining Global Hegemony. International Political Science Review, 1998. 3. sz. 242-243. o.; Hettlage, R.: Eurovisionen. Identitätsfindung zwischen Region, Nation, Europa. In: Kollektive Identität in Krisen. Ethnizität und Region, Nation, Europa. Hg. von Hettlage, R.-De- ger, P.-Wagner, S. Wiesbaden, 1997. 320. és köv. o. 4. Snyder, L. L: Macro-Nationalism. A History of the Pan-Movements. Wesport, 1984. 5. Gellner, E.: Nationalismus und Moderne. Berlin, 1990. 8-9. o.; Melucci, A.: Nomads of the Present: Social Movements and Individual-Needs in Contemporary Society. London, 1989. 90. o.; Dér Aladár: Identitás és politikaelmélet. Világosság, 2002. 2-3. sz. 147-148. o. 2003. nyár 47
