Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 1. szám - KÖZEL-KELET - Gazdik Gyula: Az izraeli pártrendszer fejlődésének főbb jellemzői
Gazdik Gyula lőtlenség érvényesül. E miatt a szerző Izraelről, mint etnikai államról beszél, melyet szerinte ennél fogva nem is lehet demokratikus államnak nevezni. Ghanem, As'ad: The Palestinian minority in Israel: The „challenge" of the Jewish state and its implications. Third World Quarterly, 2000/1.102. o. 2 Az adat a Kelet-Jeruzsálemben és a megszállt területeken lévő zsidó települések lakosságát is magában foglalja. 3 A szefárd (tsz. szefárdim) elnevezéssel eredetileg főképp az Ibériai-félszigeten élő zsidókat illették, akik a XV. század végén történt kiűzetésük után telepedtek meg Eszak-Afrikában, a török birodalom keleti tartományaiban s egyes európai országokban. 4 A tíz sarkalatos törvény a következő volt: közföldek (1960); államelnöki intézmény (1964); nemzetgazdaság (1975); hadsereg (1976); Jeruzsálem (1980); igazságszolgáltatás (1984); Állami Számvevő (1988); az emberi méltóság és szabadság (1992); kormány (1992); foglalás szabadsága (1994). 5 Beyme tipológiájáról: Fisichella, D.: A politikatudomány alapvonalai. Észak-magyarországi IC(P) Rt. 1991. 208-211. o. 6 http://www.knesset.gov.il./history/eng . 7 A palesztinai zsidó bevándorlás az oroszországi pogromok hatására 1882-ben kezdődött el. 8 Az Al-Aksza intifáda 2000. szeptember 28-án Sáron tábornok templom-hegyi látogatása után vette a kezdetét. Kirobbanásában a palesztinok és a nemzetközi közvélemény nagy része a későbbi izraeli miniszterelnök felelősségét hangsúlyozta, míg izraeli részről tagadják, hogy ez lett volna az oslói folyamatot megbénító eseménysorozat elindulásának fő oka. A konfliktus előzményeivel, a tárgyalások újraindításának előfeltételeivel foglalkozó Mitchell-bizottság 2001 áprilisában nyilvánosságra hozott jelentése szerint önmagában nem a Saron-látogatás okozta az Al-Aksza intifádát, noha az szerencsétlen időzítésű volt, s „provokatív jellegét előre lehetett látni". (Report of the Sharm el- Sheikh Fact-Finding Committee, 2001. április 30. 7. o. www.meridian.org .) 9 http://www.us-israel.org/jsource/politics/meretz.html . 10 http://www.knesset.gov.il/lristory/eng . 11 Mendes-Flohr, P. R.-Reinharz, J. (ed.): The Jew in the Modern World. A Documentary History. Oxford University Press, 1980. 462-465. o. V. Jabotinsky: A betári eszme. In: Ambrus Katalin-Bassa László (Vál. sz.): Jabotinsky. 1990. 82-98. o. 12 A Herút programjáról: Árián, A.: Politics in Israel. Chatham, New Jersey, 1989. 90-92. o. 13 A tulajdonképpeni Rogers-tervről, az amerikai külügyminiszter 1969. decemberi előadása kapcsán beszélhetünk. Szerinte a közel-keleti rendezés csakis az érdekelteknek az ENSZ BT 242. sz. határozata alapján folyó közvetlen tárgyalásain történhet. Fontosnak tartotta a megszállt területek kiürítését, hozzátéve, hogy a korábbi tűzszüneti vonalakon a megegyezés alapján csak kisebb változtatások eszközöl- hetők. Aláhúzta Jeruzsálem egységes státusa fenntartásának és a menekültkérdés igazságos rendezésének fontosságát. Izrael a területi kitételek miatt a javaslatokat elutasította. Rogers 1970. júniusi három hónapra szóló, később többször meghosszabbított tűzszüneti javaslatát viszont mind Kairó, mind pedig Tel-Aviv elfogadta. Gazdik Gyula: A Közel- és a Közép-Kelet. In: 20. századi egyetemes történet II- I. kötet (szerk.: Diószegi István, Harsányi Iván, Németh István), Korona Kiadó, 1997. 314. o. 14 A Hebron melletti Kúriát Árba településen lakó, a Káh tömörüléshez tartozó, Amerikából Izraelbe települt orvos, Baruch Goldstein 1994. február 25-én behatolt a Pátriárkák sírjába (Ibrahim-mecset- be), s az ott imádkozó muszlimok közül 29-et meggyilkolt, sokakat megsebesített. 15 http://www.shinui.org.il/english.html ; http://info.jpost.com/Coo2/Supplements/Elections2003 /ppshinui.html. 16 http://www.knesset.gov.il/history/eng . 17 Mendes-Flohr, P. R.-Reinharz, J. (ed.): i. m. 436. o. 18 Mendes-Flohr, P. R.-Reinharz, J. (ed.): i. m. 446. o. 19 http://www.israel-mfa.gov.il/news/nrp.html09/16/98 . 20 A Dégel Hátorá az ultraortodox közösségen belül a „litvisek" érdekeit képviselte, korábban a főként hászid zsidókból álló Águdát Jiszraélben működtek, innen kiválva hozták létre 1988-ban saját politikai szerveződésüket. 21 http://wwWiUS-israel.org/jsource/Politics/shas.html . 28 Külügyi Szemle
