Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 2. szám - EURÓPA - Dér Aladár: Európai és nemzeti identitás
Európai és nemzeti identitás kapcsolat tesz lehetővé. Robert Hettlage szerint „ezek a részidentitások nemcsak egymás mellett állnak, hanem áthatják és átfedik egymást", Pablo Jáuregui pedig arról ír, hogy a nemzeti érzés komplementer lehet az európai közösséggel, ha „a békés együttélés, szolidaritás és más népek respektálása sikeresen transzformálódik a nemzeti büszkeség alapvető értékei közé..." A permanens interaktív-diszkurzív kapcsolatrendszer révén Európa „egy vitaközösség identitására" fog szert tenni (Bernhard Giesen), vagy ahogy Ronald Inglehardt fogalmaz: a két identitássík afelé tendál, hogy végül is egy „egységes kozmopolita kommunikációs hálózat" funkcióját töltsék be.47 Az európai és nemzeti azonosságtudat közötti „átjárás" - kölcsönhatás és cserekapcsolat - ugyanakkor nem jelenti a kultúrantropológiában használatos „hibridizáció" és „kreo- lizáció" identitáselméletbe történő szimpla átvitelét - ahogy ezt többek között Sturt Hall teszi. A két identitás fejlődése kétségtelenül „összefonódó folyamat" (Richard Münch), létezik a kettős (sőt: többes) kötődés jelensége is, ez azonban nem jelenti a kétféle orientáció különneműségének, eltérő minőségének eltűnését. Inkább arról van szó, hogy „a kultúrák kölcsönözhetnek egymástól, anélkül hogy fel kellene áldozniuk identitásukat" (Felipe Fernandez-Armestro), s kettős vagy többes kötődések „létünk különböző dimenzióit" jelentik (Manfred Prisching).48 A Haller-formula jól applikálható a napjainkban használatos Európa-opciók, szce- náriók koncepcióihoz: a konfliktus-tézis az „europesszimista" paradigmához, a „lefelé haladó spirál" (Paul Kapteyn) forgatókönyvéhez, a komplementertézis a pedig az „eurooptimista" paradigmához, az eddigi egységfolyamat sikeres folytatásához (Wol- gang Wessels: „Kontinuitätsszenario") köthető 49 A két paradigma közötti vitát - „optimista" kimenetellel - az döntheti el, ha befejezésül számba vesszük a komplemeter tézis megvalósulásának, illetve megvalósításának keretfeltételeit. A jövő: feltételek és tendenciák A komplementertézis realizálódásának feltételeiről is több - szőkébb és tágabb - értelemben lehet beszélni. Szőkébb értelemben a két identitásforma megváltozását, modifikációját s mindenekelőtt azok szélsőséges-extremista vonásainak túlhaladását értjük alatta. Claus Leggewie német politológus szavaival: „Integráció... a polgárok durva uniformizálása nélkül,.. .autonómia, a magukat meghatározó emberek ostoba relativizmusa nélkül.. ,"50 A gondolatot tovább vive és konkretizálva, az európai identitásnak az alábbi „teendői" vannak: 1. Fokozatosan túllépni a jelenleg meghatározó pragmatikus-utilitarista jellegen, azon, hogy az Európai Unió, az európai egységtörekvések elfogadása és támogatása a mindenkori eredményességhez kapcsolódó, „szép időjáráshoz kötött rendezvény" (Stefan Immerfall-Andreas Sobisch: „Schönwetter-Veranstaltung") legyen és közelíte2003. nyár 43
