Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 2. szám - EURÓPA - Grúber Károly: Globalizáció, nemzetállam, régió: többszintű kormányzás Európában - mítosz vagy valóság?
Globalizáció, nemzetállam, régió: többszintű kormányzás Európában A konzultáció és partnerség elvet már több fontos uniós dokumentum is elismeri, pl. a strukturális alapokat szabályozó rendelet 8. paragrafusa. Az EU-konvent szubszidiaritással foglalkozó munkacsoportjának jelentése is szerepet szán az alkotmányos régióknak a szubszidiaritás monitorizálása kapcsán. A konvent elnökségének dokumentuma is elismeri: az RB összetétele nem fedi le teljesen az európai helyi és regionális szervek összességét, és nem veszi figyelembe a tagállamok és régiók demográfiai súlyát sem. A konventben azonban nem jött létre konszenzus az RB reformjának főbb vonalairól, mivel többen is jelezték, hogy nem adnának többletjogokat a szervezetnek. Az RB bírósághoz fordulásáról is igen feltételesen szól a vitairat. Többen azzal kritizálták a konvent elnökségét, hogy túlságosan a kormányok álláspontját veszi figyelembe. A régiókról szóló dokumentumból is világosan kitűnik, hogy néhány tagállam tiltakozását elkerülendő, igen óvatosan fogalmaztak, és próbálták elkerülni a jogkiterjesztésre utaló bekezdéseket. jóval bátrabbnak és konkrétabbnak tűnik a brit kormány, a skót és walesi regionális kormányzat által beterjesztett dokumentum.10 A dokumentum üdvözli a szubszidiaritás munkacsoport jelentését, amelyben szerepet szánnak a regionális parlamenteknek a szubszidiaritás ellenőrzésében. A beadvány szerint a régiók szerepét be kell építeni a készülő alkotmány normaszövegébe, mégpedig az EK-szerződés 5. paragrafusának kiegészítésével a bizottságot kötelezni kell arra, hogy mielőtt a régiókat érintő törvény- javaslatokat beterjesztik a tanács és a parlament elé, konzultáljanak azokkal. Ezt a legkönnyebben az EK-szerződés 211. paragrafusának átírásával lehet megtenni: „A bizottság mielőtt bármilyen jogszabálytervezetet készít el, konzultáljon a tagállamokkal. Ennek a konzultációnak ki kell terjednie a helyi és regionális szervekre is." A bizottság egyik korábbi anyagában a jobb kormányzás érdekében azt javasolja, hogy három résztvevős megegyezésekkel lehetne javítani a törvénytervezetek minőségét. Nagy-Britannia beadványában jelzi, szívesen részt venne az ilyen egyezmények tesztelésében, mivel már nagy tapasztalata van a regionális és központi kormányzatok közötti koordinációban. Ha a bizottság harmadik félként részt venne az egyeztetésekben, biztosan javulna a törvénytervezetek minősége. A Régiók Bizottságának meg kell adni a jogot, hogy a bírósághoz fordulhasson. A konzultációs folyamatban a bizottságnak írásban kellene választ adni arra, hogy miért nem vette figyelem az RB véleményét. Az RB-nek teljes intézményi státust kell biztosítani. A komolyabb szerepvállaláshoz át kell alakítani tagjainak kiválasztási rendszerét. Például a különböző önkormányzati szövetségek megválaszthatnák saját küldötteiket. Egy megerősödött regionális képviseletet el lehetne nevezni az Európai Régiók Kongresszusának vagy az európai régiók konventjének. A vitában sok érv és ellenérv hallatszott a régiók kompetenciáinak növeléséről, de összességében úgy tűnik, hogy nem várható nagy előrelépés. Ennek megfelelően az al2003. nyár 25
