Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 1. szám - KÖZEL-KELET - Gazdik Gyula: Az izraeli pártrendszer fejlődésének főbb jellemzői
Gazdik Gyula Nemzeti Egység néven választási koalíciót hozott létre. Az új jobboldali szövetség a Begin által létrehozott, keményvonalas aktivistákból álló Új Szabadság Pártból (Herút Hahadasa), valamint a Moledet és Újjászületés (Tekuma) pártból állt. A palesztinoknak bárminemű engedményt helytelenítő tömörülés élesen elítélte Netanjahut az 1998. októberi wye-i megállapodás aláírásáért, mivel az hosszú idő után lehetővé tette, hogy a reciprocitás elvének szem előtt tartása mellett területet engedjenek át a palesztinoknak. A Likud belső válsága tovább erősödött, politikusok újabb csoportja távozott, és Jichák Mordehai volt hadügyminiszter vezetésével létrehozta a Közép Pártot (Merkaz), mely megpróbált a két nagy párt népszerűségének hanyatlásából tőkét kovácsolni. Az 1999- es idő előtti választásokon a Likud mindössze 19 mandátumot ért el, s ez a súlyos vereség a későbbiekben miniszterelnökké választott Likud-vezér, Ariel Sáron manőverezési lehetőségeit is nagyban behatárolta. Hat mandátumával a Merkaz is elmaradt a várakozásoktól. Képviselői ugyan helyet kaptak a választás után alakult kormányokban, de az erkölcsi botrányba keveredett Mordehai kényszerű távozása után a párt tevékenysége gyakorlatilag csak a parlamenti képviselők munkájára korlátozódott. A cionista politikai erők közül az egyetlen valódi értelemben vett liberális párt a kilencvenes évekre a Változás (Sinui) maradt. A politikai színtéren az 1973-as jóm-kippú- ri háború után megjelenő, az izraeli társadalom néhány alapvető ellentmondásának orvoslásáért síkra szálló mozgalom 1977-ben csatlakozott a Demokratikus Mozgalom a Változásért (DMV) tömörüléshez. De ennek a nem kis részben a vallásos erőkkel való koalícióra épülő Begin-kormányba való belépése a Sinuit a DMV-ből való távozásra késztette. A knesszetben 1981 óta mandátummal rendelkező, jelenleg a magyar származású neves újságíró, Józef (Tommy) Lapid vezette párt programnyilatkozata büszkén hirdeti, hogy a külvilág, a Liberális Internacionálé csak a Sinuit ismeri el Izraelben liberális pártként. A párt egy szabad társadalom normális működését veszélyeztető tényezőt lát a vallásos csoportok erősödő politikai, kulturális térnyerésében, kiterjedt privilégiumaik fenntartásában. A párt szorgalmazza a sarkalatos törvényekkel kapcsolatos jogalkotás mielőbbi befejezését, hogy az országnak végre valódi alkotmánya legyen. Különösen fontosnak tartja a vallásszabadsággal foglalkozó alaptörvény megalkotását, mely egyenlőséget teremtene a judaizmus különböző irányzatai között, s csökkentené az emberek kiszolgáltatottságát a vallási establishmentnek. A Sinui korábbi állásfoglalásai támogatták a palesztinokkal való békefolyamatot, az arab világgal való kiegyezést, de aláhúzták, hogy ennek csak akkor van értelme, ha mindez garanciákat teremt Izrael biztonságára nézve. Ez a kép jelenleg abban változott, hogy Arafa tot többé nem tekintik tárgyalópartnernek, s az úgynevezett mérsékelt palesztin politikai tényezőkkel való párbeszédet szorgalmazzák. Azonban ez utóbbinak is előfeltétele a terrorakciók beszüntetése. A párt nagy meglepetésre hat mandátumot ért el az 1999-es választásokon, de Lapid távol maradt a Barak, majd a Sáron vezette kormányoktól. Az ok ugyanaz volt, mint két évtizeddel korábban: az ortodox blokk fajsúlyos jelenléte.15 14 Külügyi Szemle
