Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 1. szám - KÖZEL-KELET - J. Nagy László: Az arab országok a magyar külkapcsolatokban (1947-1962)
Az arab országok a magyar kiilkapcsolatokban (1947-1962) viselői közül - február elején érkezett meg a szudáni fővárosba. Megbízólevelét március 10-én adta át. Tárgyalt Ismail El Azhari miniszterelnökkel, aki kijelentette, hogy szeretnék bővíteni a kapcsolatokat a szocialista országokkal. Szakértőket kért országa lehetőségeinek felmérésére. Iparosítani akartak, és különösen a mezőgazdaság fejlesztésére fordítottak nagy figyelmet. A magyar követ tárgyalt még az úgynevezett helyi kormányzatok miniszterével a településfejlesztésről, de főként a magyarabokról hallgatott meg kiselőadást. A miniszter ugyanis büszkén említette meg, hogy a felesége magyarab. A szudáni tárgyaló fél, ha volt ilyen rokoni kapcsolata vagy ő maga volt magyarab (pl. a közmunkaügyi miniszter) soha nem mulasztotta el ezt megemlíteni. A szudáni politikusok - kivétel nélkül - igen élénken érdeklődtek a magyar futball iránt, és kérték - többek között a khartumi polgármester -, hogy küldjünk csapatot barátságos mérkőzésre.37 Az arab országok irányában mutatkozó aktivitás a magyar külkapcsolatok elveiben történő változásnak az eredménye. Ezt a változást - többek között - a Szabad Nép egyik vezércikkének szokatlan hangvétele is jelzi. A Tanuljunk meg a külfölddel kereskedni című cikk38 a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatokban a politika helyébe a professzionalizmusra, a szakértelemre helyezi a hangsúlyt. A „hivatalnoki magatartás" elhagyásáról és új „kereskedelmi munkastílus" meghonosításáról szól, s arról, hogy „elmélyült gazdasági elemzésen alapuló piackutatást kell végezni". Gyakran kell szakmai feltáró utakat tenni, és ezek lebonyolításával nyelveket tudó mérnököket kell megbízni. Külön kiemeli a cikk a gyarmati sorból felszabadult, nemzeti iparuk kialakítását, fejlesztését előtérbe állító fiatal államok nyújtotta lehetőséget (például a szakemberképzés területén). „Ki kell használni ezeket az új piaci lehetőségeket" - zárul a cikk. Ennek az új szemléletnek egyik gyakorlati következménye az állami külkereskedelmi vállalat (NIKEX) két mérnökének piacfeltáró útja a nyár folyamán a március óta független Tunéziában és Marokkóban. Különösen gyümölcsözőnek bizonyult az út tunéziai része. Tárgyaltak több miniszterrel (ipari, kereskedelmi, távközlési, közmunkaügyi), akik „egyöntetűen kijelentették, hogy a legjobb időben érkeztünk nemcsak azért, mert az ország iparosításához és fejlesztéséhez szükséges gépi berendezéseket kívánunk nekik szállítani, hanem azért is, mert elérkezettnek látják az időt arra, hogy Magyarország és Tunézia közvetlen szerződéses viszonyba lépjen egymással".39 A látogatás idején történt meg Tunézia függetlenségének elismerése, amelyet szeptember elején jelentettek be.40 A küldöttség Marokkóban is több jelentős személyiséggel tárgyalt, ám minden konkrét következmény nélkül. A diplomáciai kapcsolat felvételére is csak 1959-ben került sor. Az október elején megnyílt tuniszi nemzetközi vásáron Magyarország a többi keleteurópai szocialista országgal együtt részt vett Erről a tunéziai lapok nagy terjedelem2003. tavasz 123
